2015 könyvekben
Még viszonylag az elején járunk az új, 2016-os évnek, így még nem túl késő közzétennem ezt a kis összefoglalót a múlt évről, leginkább könyvek terén. Hát, azt nem mondhatnám, hogy 2015 a kihívások éve volt, de nem volt az azért olyan rossz...
Molyon mostanában nem voltam valami aktív, Goodreads-en viszont rendszeresen vezetem, hogy mit olvasok, így nagyon szépen látszik az év végi visszatekintőben, hogy mi is történt 2015-ben. Először is, lássuk az összesítést:
Tavaly összesen 34 könyvet, 8703 oldalt olvastam el, ami azért nem is olyan rossz. Ugyanakkor a 2014-es évhez képest visszaesést jelent, mivel akkor 45 könyvet, illetve 12654 oldalt fogyasztottam el, túlteljesítve ezzel az akkori 40 könyves Goodreads Reading Challenge-emet. Év elején optimistán meg is emeltem ezt a mennyiséget, és bátran beállítottam 50 könyvet, hogy azt én majd úgyis játszi könnyedséggel elolvasom 12 hónap alatt, aztán végülis csúfos kudarcot vallottam. Ebből okulva idén csak 30 könyvet jelöltem ki magamnak. Vannak olyan könyvek is, amelyeket igaz, hogy elkezdtem 2015-ben, de valahogy nem sikerült befejeznem őket:
Jól gondoljátok, ez egy ilyen képekkel teletűzdelt bejegyzés lesz. |
A Tövisek királyával kapcsolatban szerintem már említettem, hogy nagyon-nagyon szenvedek, pedig annyira akarom... A The Hours, a North and South és a The French Lieutenant's Woman valamelyik órámra kellett volna, csak nem tudtam időben elolvasni őket, órán meg kiveséztük mindet, így már nem is olyan izgi a könyvet olvasni. A Dubliners-ből már több órámra is kellett short storykat olvasnom, és most már elhatároztam, hogy valamikor a maradék néhány novellát is elolvasom belőle (mert amúgy nagyon jó, olvassátok!). Szintén Joyce-tól a Ulysses-t is tavaly kezdtem el, mert indult belőle kurzusom az egyetemen, úgyhogy jelenleg a felénél és egy ötös zh-nál tartok belőle. A tavaszi félévben várhatóan végig is olvasom majd a kurzus folytatásán, amit egyébként az új kiadás egyik fordítója tart, aki sok-sok éve foglalkozik már behatóan a témával, szóval lehet, hogy a blogra is jut majd a sok okosságból, hogy motiváljalak titeket ennek a lehetetlen regénynek az elolvasására.
A Jude the Obscure Hardy-tól az egyik vizsgám olvasmánylistáján szerepelt, és bár a vizsgán már rég túlvagyok, de mindenképpen be fogom fejezni valamikor ezt a könyvet, mert igaz, hogy még csak az egyharmadánál tartok, de már most azt kell mondanom, hogy ez az egyik legjobb könyv, amit valaha olvastam. És én még ódzkodtam Hardy-tól... A Watchmen a könyvtári üldögélős könyvem, azaz ezt sosem kölcsönzöm ki, hanem amikor arra járok, leülök egy órácskára, és elolvasok belőle valamennyit, hát ezért nincs még befejezve. A villásat szülinapra kaptam, illene elolvasni, az Idlewildot még sok hónapja vettem, és kíváncsiságból nekiálltam valamikor, Grossman varázslóiról meg nagyon szeretnék majd írni egy jó hosszú bejegyzést, ha sikerül elolvasnom. A Büszkeség és balítélet még a Könyvmoly Párbaj részeként került a kezembe, amivel el is érkeztünk a másik nagy bukásomhoz 2015-ben:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése