tag:blogger.com,1999:blog-15095075263790128512024-03-05T09:54:09.588+01:00Craiglockhartrentsihttp://www.blogger.com/profile/13357238178465357027noreply@blogger.comBlogger75125tag:blogger.com,1999:blog-1509507526379012851.post-86749391974514001762022-01-02T15:36:00.007+01:002022-01-02T15:37:38.158+01:00Stephen King, Richard Chizmar: Gwendy és a varázsdoboz (A varázsdoboz 1.)<p style="text-align: justify;">2022 első értékeléséhez a komfortzónámhoz nyúlok vissza, ez pedig nálam Stephen Kinget jelent. Év végén az Európa kiadó akciójában összeválogattam öt könyvet az 50% kedvezményért, ez volt az egyik, és mivel viszonylag rövid kötet, ahogy megérkezett rögtön el is olvastam. Bevallom, tartottam tőle, mert egyrészt Kinghez képest ijesztően (<i>haha</i>) vékonyka könyvről van szó, másrészt van mellette társszerző is, ilyenkor mindig attól tartok, hogy elvész az írásból az az eszencia, ami egy King könyvet King könyvvé tesz. A továbbiakban elmesélem, hogy tetszett ezek ellenére a kötet.</p><span><a name='more'></a></span><p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEh3h68OKvxDXyqmPLh40zWguway04x8HPkF5lelJ_g8IjLUa5Uuc_lgm2WS458iA5uJB2Mgu2Lt4QJNj7HTI4XCGgneEohc7QfYFqUZZzpC7ZfrzgEpejDjbsA-TDdleV7vCYu-e5CwXa1SQGA-fYnrmWWsX1Zi2oT2fzmKwUUEUQsPGqL972rp3KRcPw=s2362" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2362" data-original-width="1441" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEh3h68OKvxDXyqmPLh40zWguway04x8HPkF5lelJ_g8IjLUa5Uuc_lgm2WS458iA5uJB2Mgu2Lt4QJNj7HTI4XCGgneEohc7QfYFqUZZzpC7ZfrzgEpejDjbsA-TDdleV7vCYu-e5CwXa1SQGA-fYnrmWWsX1Zi2oT2fzmKwUUEUQsPGqL972rp3KRcPw=s320" width="195" /></a></div><div style="text-align: justify;">A maine-i Castle Rock furcsa események és szokatlan látogatók szemtanúja volt az évek során, de van egy történet, amelyet soha nem mondtak el… eddig.</div><p></p><p style="text-align: justify;">Castle Rock városából három úton lehet feljutni Castle View-ba: a 117-es úton, a Pleasant Roadon és az Öngyilkosok lépcsőjén. A tizenkét éves Gwendy Peterson 1974 nyarán minden egyes nap felfut a lépcsőn, hogy új életet kezdhessen és megszabaduljon iskolatársai zaklatásaitól. Egy napon egy idegennel találkozik, a férfi fekete farmerban, fekete öltönyzakóban, fehér ingben, fején elegáns kis fekete kalappal ül egy padon és olvas. Egy nap azonban az idegen megszólítja lányt, és átnyújt neki egy különleges dobozt. Gwendy élete pedig végleg megváltozik, mert a világ sorsáról kell minden egyes nap döntenie, de eljön majd az az idő is, amikor rémálmai lesznek arról a fekete kalapról…</p><p style="text-align: justify;">A Gwendy és a varázsdoboz Stephen King, a <i>Rémálmok bazára</i> bestseller írója és Richard Chizmar, az <i>A Long December </i>című díjnyertes mű szerzőjének közösen írt fantasztikus műve. A titokzatos történet egy sorozat első része, melyet Chizmar folytatott.</p><p style="text-align: right;"><i>forrás: moly.hu</i></p><p style="text-align: justify;">Igen, ami engem kifejezetten meglepett, amikor megérkezett a könyv, hogy ez egy trilógia lesz. Halvány fogalmam sem volt, ki ez a Richard Chizmar, azt se olvastam el, miről szól a történet, semmit nem tudtam róla, és valamennyire szkeptikusan is kezdtem neki, nem tűnt nagy cuccnak. Az, hogy ebből még lesz két rész, kicsit megnyugtatott, hogy jó, nem csak ennyi, ez a kevesebb mint 200 oldal az egész, hanem ez csak a kezdet, amiből aztán valami kibontakozhat. És mellette éreztem kicsit a süllyedést is a gyomromban, hogy basszus, ezzel most beneveztem a következő két részre is, mert ha már ezt elolvasom, akkor azokat is muszáj lesz majd megvennem. Mostanában rászoktam az "egyedülálló" könyvekre, kerülöm az elköteleződést. Sebaj.</p><p style="text-align: justify;">Meglepett az is, hogy mennyire in medias res kezdéssel van dolgunk. Már rögtön az első pár oldalon megszületik a történet alaphelyzete, megtörténik, aminek meg kell történnie, nincs az a hosszú oldalakon keresztül tartó karakter és atmoszféra építés, amit Kingtől megszokhattunk. Amikor valaki megtudja, hogy szeretem a Stephen King könyveket, általában az a jelenet szokott lejátszódni, hogy elmeséli a saját King-élményét az illető. Ez az élmény úgy néz ki legtöbbször, hogy megpróbálta ő is, a kezébe vett egy-egy híresebb King regényt, de miután még 50-100 oldal után se történt semmi említésre méltó, lerakta és soha többet nem nyúlt hozzá. Megunta, túl lassú volt neki a tempója. Ez szerintem is így van, a legtöbb King könyv számomra is meglehetősen lassan indul, a végére viszont mindig rá kell jönnöm, hogy ez igenis kellett ahhoz, hogy működjenek az események, amik valljuk be, legtöbbször nevetségesen furcsák tudnak lenni, és kellett az atmoszféra megteremtéséhez is, és ami a legfontosabb, kellett ahhoz, hogy maguk a szereplők működjenek, életre keljenek.</p><p style="text-align: justify;">Emiatt furcsán ambivalens érzésem volt a Gwendy olvasása közben. Egyrészt iszonyat hamar behúzott a történet, jók voltak benne a horgok, és már az első pár oldal után azon kaptam magam, hogy amikor épp nem csináltam semmit (vagy semmi olyat, amihez különösebben gondolkozni kellett volna), akkor azon agyaltam, vajon mi fog történni Gwendy-vel. És ez jó, nem minden regény tudja ennyire befúrni magát az agyamba. Másrészt viszont, főleg utólag visszatekintve, talán pont a terjedelem miatt kicsit olyan ez a történet, mintha nem egy kisregény lenne, hanem egy nagyobb regény vázlata. El tudnám képzelni azt, hogy ami ebben a rövid történetben csak címszavakban van megemlítve (pl. Gwendy életének bizonyos szakaszai), az jobban is ki legyen fejtve. Számomra teljesebbé tenné a sztorit az, ha kiegészülne még néhány fontosabb életeseménnyel, vagy akár csak jobban ráfókuszálhatnánk Gwendy belső fejlődésére.</p><p style="text-align: justify;">Ez a vázlatosság nálam a regény tetőpontjának tekinthető konfliktust is gyengíti, valahogy "nem jött át". Időről időre felbukkan a "gonosz" karakter a lapokon, de nem tudjuk megismerni a motivációját, nem látunk bele egy kicsit sem a fejébe, azt sem látjuk igazán, hogy mekkora hatással van ő valójában a főszereplőre (pl. oké, csúfolja őt általánosban, de ennyitől még nem válik valaki automatikusan megszállottá, a fogadó fél meg nem válik automatikusan lelki nyomorulttá), nagyon két dimenziós karakter marad így. Ugyanígy Gwendy szerelme sem hagyott bennem, az olvasóban bármilyen nyomot az érzelmek szintjén, így a végső konfliktust is nagyjából teljes tárgyilagossággal olvastam végig, nem voltam érzelmileg bevonódva a történetbe. Ezt abszolút a történet rövidségének és a karakterek ebből fakadó kidolgozatlanságának a számlájára tudom írni.</p><p style="text-align: justify;">Ezek mellett azonban továbbra is azt tudom mondani, hogy egy élvezhető és izgalmas kis történet volt, pár órára simán képes lefoglalni az olvasót. Ha nem úgy állunk neki, hogy ez egy tipikus "nagy" King könyv lesz, akkor csalódás sem fog érni minket, mert amúgy abszolút jól van megírva a kötet, és kíváncsian várom a következő részt. A hazai kiadások közül egyébként nekem a színesebbik, <i>csillivilli</i> kiadás van meg, nem a kapszula, aminek örülök, szerintem jobban illik hozzá ez a borító, mint az egyszerű zöld.</p>rentsihttp://www.blogger.com/profile/13357238178465357027noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1509507526379012851.post-7197476341310476852021-12-28T11:50:00.007+01:002021-12-28T11:53:00.380+01:002022-es várólistám [Várólista csökkentés 2022]<p></p><div style="text-align: justify;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjAVEXj4I0LQ2AcgZqmnDN6XvbsI2wmTQKYVTBZRJT77tW-AXq6VCDitgF7bBginvX8fgMQTnhJo4xQ6QlOXgthNDQgoJAfFY7C6q2LVxQwLoMvS_L1rtvk1BwS4TrnHnLvpnHnHlKc8n1JW6rlttw3h-FucEYF51dT_mKsH_jDrgHwi-d0tC1H-AQ5rA=s1080" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1080" data-original-width="1080" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjAVEXj4I0LQ2AcgZqmnDN6XvbsI2wmTQKYVTBZRJT77tW-AXq6VCDitgF7bBginvX8fgMQTnhJo4xQ6QlOXgthNDQgoJAfFY7C6q2LVxQwLoMvS_L1rtvk1BwS4TrnHnLvpnHnHlKc8n1JW6rlttw3h-FucEYF51dT_mKsH_jDrgHwi-d0tC1H-AQ5rA=w225-h225" width="225" /></a></div>Rémlik, hogy pár éve pont lecsúsztam a nagy várólista csökkentésről, most azonban már hetek óta azon agyalok, hogy milyen könyvekkel induljak ezen az olvasási versenyen. A lista végül összeállt, méghozzá csupa olyan könyvből, amik már évek óta ott állnak a polcomon olvasatlanul. Összesen amúgy kb. 60-70 olvasatlan könyv van jelenleg nálam (meg még valószínűleg ugyanennyi otthon), úgyhogy még pár év, és hátha sikerül nulla közeli számra csökkenteni. :D Ha te is szeretnél részt venni a várólista csökkentésen, akkor <a href="http://olvasonaplo.net/olvasonaplo/2021/12/13/varolista-csokkentes-2022/" target="_blank">ide kattintva</a> találod meg a szabályokat. A továbbiakban pedig bemutatom az A listámat, és a B listát, amin a cserekönyvek találhatók, ha az eredeti listáról valamihez nem lenne kedvem.</div><span><a name='more'></a></span><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Vegyesen szoktam angol és magyar nyelvű könyveket vásárolni, régebben sokszor antikváriumból, mostanában pedig vagy turiból, vagy akár a Moobius könyves zsákbamacskáját megrendelve. Imádom a meglepetéseket, szeretem az ízlésemet is tágítani, így utóbbit abszolút nekem találták ki. Egy ilyen zsákbamacska rendelésben volt például a listán található Altatódal, A Diadalív árnyékában és a Bűnös-e Claudia c. könyv is. A listákat nagyjából úgy állítottam össze, amilyen sorrendben haladni szeretnék a könyvekkel, de ez nincs kőbe vésve. A tervek szerint viszont felváltva egy magyar, majd egy angol nyelvű könyvet fogok olvasni 2022-ben.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEje-AY689wOQDe1twmLcD1X6qEzMMmrWPnbSmzZd9hJbQKpaH_G5BXCs1kphgOzB8aYFS-tHRvZTOtNz_AqSADZWBBZ8A6SduS_PaJnZYK1Qy_v_RmGXwWydGJddhx87SHUloCapIXFguup/" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img alt="" data-original-height="412" data-original-width="947" height="222" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEje-AY689wOQDe1twmLcD1X6qEzMMmrWPnbSmzZd9hJbQKpaH_G5BXCs1kphgOzB8aYFS-tHRvZTOtNz_AqSADZWBBZ8A6SduS_PaJnZYK1Qy_v_RmGXwWydGJddhx87SHUloCapIXFguup/w511-h222/image.png" width="511" /></a></div></div><ol style="text-align: left;"><li>Karinthy Frigyes: A delejes halál</li><li>Salman Rushdie: The Satanic Verses</li><li>Szilvási Lajos: Egymás szemében</li><li>Anne Rice: Interview with the Vampire</li><li>Joseph Heller: A 22es csapdája</li><li>Jojo Moyes: The Girl You Left Behind</li><li>Leila Slimani: Altatódal</li><li>Harlan Coben: Fool Me Once</li><li>Erich Maria Remarque: A Diadalív árnyékában</li><li>Daniel Keyes: Bűnös-e Claudia?</li><li>Irvine Welsh: A sziámi ikrek szexuális élete</li><li>Christopher Moore: Csak egy harapás</li></ol><div style="text-align: justify;">Érdekes volt amúgy összeállítani a listákat, ugyanis a B listán is csupa olyan könyv szerepel, ami amúgy már régóta megvan és szívesen elolvasnám. Ez is nagyjából sorrendben van, és az a terv, hogy ha az A listás könyv nem tetszik, akkor a B listás párjára cserélem (pl. ha az Interview with the Vampire nem jön be, helyette A Kárhozottak Királynőjét kapom majd le a polcról). Év végén pedig a megmaradt kötetekből fog összeállni az A lista a 2023-as várólista csökkentéshez. :)</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhEAi6PyigYARLV92vqCLGHrtR89PVVgB1yR5m1LCvrxOJ414Pj2aKJ7BDrWNCGB9tDl2rECYISO-arHnrfeMjdWRw8FMPaGI5W4_rnNJGxetgYL-H1PlGJpx5gKaGUVsgu35TnzK8zCr3N/" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img alt="" data-original-height="417" data-original-width="935" height="229" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhEAi6PyigYARLV92vqCLGHrtR89PVVgB1yR5m1LCvrxOJ414Pj2aKJ7BDrWNCGB9tDl2rECYISO-arHnrfeMjdWRw8FMPaGI5W4_rnNJGxetgYL-H1PlGJpx5gKaGUVsgu35TnzK8zCr3N/w511-h229/image.png" width="511" /></a></div></div><div></div><p></p><ol><li>Jeffrey Eugenides: Öngyilkos szüzek</li><li>Kazuo Ishiguro: The Remains of the Day</li><li>Szilvási Lajos: Légszomj </li><li>Anne Rice: A Kárhozottak Királynője </li><li>John Updike: Párok</li><li>Kim Edwards: The Memory Keeper's Daughter</li><li>Augusten Burroughs: Farkas az asztalnál</li><li>M. J. Arlidge: Eeny Meeny</li><li>Doris Lessing: Az arany jegyzetfüzet</li><li>Naomi Novik: Tongues of Serpents</li><li>Jane Austen: Büszkeség és balítélet</li><li>Sophie Kinsella: The Secret Dreamworld of a Shopaholic</li></ol><div style="text-align: justify;">A listákat felvezettem egy <a href="https://moly.hu/polcok/varolista-csokkentes-2022-106" target="_blank">molyos</a> és egy <a href="https://www.goodreads.com/review/list/23148724-barukirii?shelf=v%C3%A1r%C3%B3lista-cs%C3%B6kkent%C3%A9s-2022" target="_blank">Goodreads</a> polcra is. December 31-ig pedig még lehet csatlakozni a kihíváshoz az <a href="http://olvasonaplo.net/olvasonaplo/2021/12/13/varolista-csokkentes-2022/" target="_blank">Olvasónaplón</a>.</div>rentsihttp://www.blogger.com/profile/13357238178465357027noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1509507526379012851.post-73170752472674378752021-12-08T22:25:00.006+01:002021-12-08T22:29:05.962+01:00The Ultimate Recommendations book tag<p style="text-align: justify;">Nagyon szeretem a book tageket, hiszen csak egy jobb dolog van annál, mintha egy könyvről beszélnék egy bejegyzésben: az, ha sok könyvről beszélhetek. Egy nagyon cuki külföldi blogon találtam meg a <a href="https://meeghanreads.com/the-ultimate-recommendations-tag/" target="_blank">The Ultimate Recommendations book taget</a>, aminek az a lényege, hogy 9 különféle könyvet kell ajánlanom nektek. A karácsonyi időszakban ez akár még inspiráció is lehet karácsonyi ajándékokhoz vagy az ünnepek alatti olvasólistához, úgyhogy remélem, lesz az ajánlások között számotokra is érdekes.</p><span><a name='more'></a></span><h3 style="text-align: center;"><br /></h3><h3 style="text-align: center;">Ajánlj egy könyvet valamelyik kedvenc műfajodból</h3><p style="text-align: justify;">Oké, az elmúlt egy évben teljesen rákattantam a pszichológiai könyvekre, így az ajánlás is ebből a szegmensből fog érkezni. A könyv, amit ajánlok, a <a href="https://moly.hu/konyvek/lindsay-c-gibson-szulosebek" target="_blank"><i>Szülősebek</i></a> Lindsay C. Gibson tollából. Egyszerűen zseniális, lehet, hogy egy újraolvasás után kap majd itt egy külön bejegyzést is. Melegen ajánlom mindenkinek, aki problémás családból jön, és ráadásul most tart abban az életkorban, amikor próbál saját életet felépíteni magának. Olykor banálisnak tűnő dolgokat mond ki a szerző, de hihetetlen érzés elolvasni és felfogni ezeket, nagyon sok minden el tud kezdeni helyrekerülni tőlük az ember fejében. Ráadásul a fejezetekben feladatok is vannak, hogy amit elolvasol, azt tényleg át is tudd ültetni a saját életedbe. Sok könyvet elolvastam már mostanában a témában, de vitathatatlanul ez lett eddig a kedvencem.</p><h3 style="text-align: center;">Ajánlj egy rövid könyvet</h3><p style="text-align: justify;"><a href="https://moly.hu/konyvek/virginia-woolf-flush" target="_blank">Virginia Woolf: <i>Flush</i></a>. Ajánlom ezt a könyvet akkor, ha régóta szeretnél már olvasni valamit Virginia Woolftól, de a nagyobb regényeibe még nem mertél belekezdeni; akkor is, ha érdekelnek az olyan könyvek, amiknek közük van valós személyekhez; és akkor is, ha szereted a kutyákat. A történet Flush, a spániel szemszögéből mutatja meg Elizabeth Barrett Browning életét, és nem mondanám rá, hogy tipikus Woolf, de nagyon üdítő olvasmány.</p><h3 style="text-align: center;">Ajánlj egy könyvadaptációt</h3><p style="text-align: justify;"><a href="https://moly.hu/konyvek/iain-reid-im-thinking-of-ending-things" target="_blank"></a></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><span style="text-align: left;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://media.timeout.com/images/105689404/image.jpg" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="534" data-original-width="800" height="200" src="https://media.timeout.com/images/105689404/image.jpg" width="299" /></a></div><a href="https://moly.hu/konyvek/iain-reid-im-thinking-of-ending-things" target="_blank">Iain Reid: </a></span><i style="text-align: left;"><a href="https://moly.hu/konyvek/iain-reid-im-thinking-of-ending-things" target="_blank">I'm Thinking of Ending Things</a></i><span style="text-align: left;">. Először a filmet láttam, gyanútlanul, mert egyrészt nagyon érdekes a címe, másrészt a látványvilágában is van valami gazdagság, ami egyből behúzott. Fogalmam sem volt, hogy miről szól, azt se tudtam, hogy ez egy adaptáció, csak megláttam és kíváncsi lettem, úgyhogy megnéztem. A végén pedig a hajam tövéig felhúzott szemöldökkel néztem, hogy na jó, akkor én most mit is láttam? Most akkor </span><i style="text-align: left;">mi van</i><span style="text-align: left;">? Azonnal megvettem utána a regényt is (ebook formátumban, hogy várni se kelljen), és elolvastam, hogy rájöjjek, jól értettem-e a képernyőn történteket. Nem is lövöm le a sztorit, érdemes belenézni vagy a filmbe, vagy a könyvbe, egy igazi kis mindfuck az egész.</span></div><p></p><h3 style="text-align: center;">Ajánlj egy könyvet, ami a komfortzónádon kívülre esik</h3><p style="text-align: justify;">Ez egy érdekes kategória, mert elolvasva arra asszociálok először, hogy nemcsak nem szoktam ilyen könyveket olvasni, de egyenesen ódzkodok is tőlük. A könyvek terén nagyon nyitott vagyok, úgyhogy sokat kellett ezen gondolkoznom, mert szinte bármit elolvasok. Furcsa, de amit ajánlok, az az <a href="https://moly.hu/konyvek/simon-marton-ejszaka-a-konyhaban-veled-akartam-beszelgetni" target="_blank"><i>Éjszaka a konyhában veled akartam beszélgetni</i></a> Simon Mártontól. Ez egy kortárs verseskötet, ami nekem azért komfortzónán kívüli, mert én verseket nagyon ritkán olvasok, ez az első verseskötet, amit életemben vettem. Egyszer régen kinevettek egy vers miatt, amit írtam :), és azóta nem is nagyon közelítettem a terület felé, valahogy úgy éreztem, a mi utunk sosem fogja keresztezni egymást. Idén úgy döntöttem, változtatok ezen, miután rájöttem, hogy a kortárs versek már egyáltalán nem is a rímekről szólnak, úgyhogy ha rajtam kívül más is idegennek érzi ezt a világot, ez a vékony kis kötet lehet, hogy neki is jó betekintő lehet, egy kellően mainstream költőtől.</p><h3 style="text-align: center;">Ajánlj egy könyvsorozatot</h3><p style="text-align: justify;"></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://moly.hu/system/covers/big/covers_219802.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="298" height="196" src="https://moly.hu/system/covers/big/covers_219802.jpg" width="117" /></a></div>Na, ez nekem a <a href="https://moly.hu/konyvek/irvine-welsh-trainspotting" target="_blank"><i>Trainspotting</i> sorozat</a> lesz, vagy a Mark Renton trilógia (<i>Skagboys</i>, <i>Trainspotting</i>, <i>Pornó</i>). Szerintem borzasztó gyönyörűek Welsh könyvei, a hangsúly talán a borzasztón kell, hogy legyen. A sorozatból nekem a <i>Skagboys</i> volt egyébként a kedvencem, ez időben még a Trainspotting eseményei előtt játszódik, egy kicsit még kevésbé kiábrándult Markot láthatunk benne. A <i>Trainspotting</i>ot meg anno még részben Dragomán György fordította, hát minden tiszteletem az övék, rettentő nagy kihívás lehetett. Ez a sorozat nagyon fontos helyet foglal el a szívemben, és irodalmilag is zseniálisnak tartom, úgyhogy bátran ajánlom azoknak, akik nem ijednek meg a naturalistább ábrázolásoktól sem.<p></p><br /><p style="text-align: justify;"><br /></p><h3 style="text-align: center;">Ajánlj egy önálló kötetet</h3><p style="text-align: justify;">Szinte megkönnyeztem, amikor megláttam, hogy Douglas Stuart első regénye, a <a href="https://moly.hu/konyvek/douglas-stuart-shuggie-bain" target="_blank"><i>Shuggie Bain</i></a> magyarul is megjelenik. A regény Booker-díjat nyert, anno így bukkantam rá, és amikor megtudtam, hogy 1. a szerző skót, 2. a könyv témái baromi nehezek, 3. önéletrajzi ihletésű és 4. gyerek a főszereplő, akkor már rendeltem is megfele, minden létező checklistet kipipált fejben. És be is teljesítette minden várakozásomat, rendesen vissza kellett fognom magam, hogy be tudjam osztani a könyvet és tovább tartson az olvasásélmény. A magyar fordítás nem tudom, hogy sikerülhetett, a skót dialektus, meg bármilyen dialektus átadása mindig problémás szokott lenni, de bízom benne, hogy visszaadja azt a stílust, amiben a könyv íródott.</p><h3 style="text-align: center;">Ajánlj egy könyvet, amiről nem beszélsz eleget</h3><p style="text-align: justify;">Ez bármi lehetne Mark Haddontól, de ha egyet kellene választanom, akkor <a href="https://moly.hu/konyvek/mark-haddon-a-kutya-kulonos-esete-az-ejszakaban" target="_blank"><i>A kutya különös esete az éjszakában</i></a>. Csodálom azokat az írókat, akik jól tudnak gyerekszereplőket írni (pl. Stephen King), de Haddon ezt még tovább vitte, és ő jól írt meg egy <i>autista</i> gyerekszereplőt. Egyszerűen lenyűgöző, de tényleg. Ez volt az első könyv, amit Haddontól olvastam, aztán jött még a <i>Bumm!</i>, majd <i>A Spot of Bother</i>, és mostanra szerintem a rajongója lettem, épp tegnap rendeltem meg <i>A Delfin</i>t. Szerintem ő egy olyan szerző, akiről nem hallunk annyit, amennyit érdemelne, soha egyetlen könyvében sem kellett még csalódnom.</p><h3 style="text-align: center;">Ajánlj valamit, ami a legalapvetőbb könyveid közé tartozik</h3><p style="text-align: justify;">Itt egy kicsit bajban voltam a fordítással, mert valami olyasmit akarok vele átadni, hogy az a könyv, ami a leginkább kapcsolódik hozzád, ami a legeszenciálisabb, nem is tudom, mi erre a legjobb kifejezés. A lényeg az, hogy ha megkérdezed a barátaidat, hogy melyik könyvet kapcsolnák leginkább hozzád vagy melyik jut először eszükbe rólad, mert mondjuk állandóan erről beszélsz, akkor itt azt a könyvet kell ajánlani. Bajban voltam kicsit a fordítás mellett magával a válasszal is, mert ha a barátaimat kérdezném, egy részük valószínűleg Stephen King könyveket mondana, egy másik részük Harry Pottert, a harmadik meg mangákat, de egyikre se mondanám feltétlenül azt, hogy ez <i>A Könyvem</i>. Ha magamat kérdezem meg erről, akkor nekem ez a <a href="https://moly.hu/konyvek/sylvia-plath-the-bell-jar" target="_blank"><i>The Bell Jar</i></a> Sylvia Plath-tól, amit az első olvasás óta már többször is kézbe vettem, szegényből lassan kihullanak a lapok. Nagyon nagy mértékben tudok azonosulni a főszereplővel, ezért olyan volt ezt a könyvet olvasni, mintha egy ablakon keresztül saját magamat nézném. Különös érzés.</p><h3 style="text-align: center;">Ajánld azt a könyve(ke)t, ami bevezetett téged az olvasás világába</h3><p style="text-align: justify;">Nem hiszem, hogy ez bárki számára meglepő lenne, de számomra is a <a href="https://moly.hu/konyvek/j-k-rowling-harry-potter" target="_blank">Harry Potter sorozat </a>vezette az utat a könyvek világába, mint oly sok más kortársamnak. Úgy emlékszem, karácsonyi ajándék volt az első kötet, még akkoriban, amikor az első filmek kijöttek. Még akkor, Szenteste elvonultam a szobánkba, és elkezdtem olvasni a könyvet, előtte nem is kaptam még szerintem más könyvet ajándékba, úgyhogy ezt igazán nagy dolognak éreztem. A mai napig fel tudom idézni, milyen élmény volt ott ülni egyedül és fokozatosan beszippantódni ebbe a teljesen más világba.</p><p style="text-align: justify;"><br /></p><p style="text-align: justify;">Azt hiszem, ez jó végszó is lesz, ideje újra bebújni az ágyba és visszatérni a könyvekhez. Remélem, akad az ajánlások között olyan könyv, amiknek tudtam ezzel új olvasókat szerezni, és én is nagyon szívesen olvasnám mások ajánlásait is. Ha te is megcsinálod a book taget, jelezd, kíváncsi vagyok. :)</p>rentsihttp://www.blogger.com/profile/13357238178465357027noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1509507526379012851.post-36668587217833233122021-11-21T16:09:00.004+01:002021-11-21T19:25:44.754+01:00Nella Larsen: Passing [Netflix Book Club]<p style="text-align: justify;">A Netflixen eddig is számos könyvadaptációval találkozhattunk már, ott van például a <i>You</i>, a <i>13 Reasons Why</i>, <i>The Witcher</i>, vagy a <i>To All The Boys I've Loved Before</i> sorozat, hogy tényleg csak néhányat említsek. Most kitalálták, hogy ezekre a művekre külön is hangsúlyt akarnak fektetni, és elindult a Netflix Book Club, aminek lényegében az az alapkoncepciója, hogy minden hónapban bemutatnak egy Netflixen elérhető adaptációt, és a host, Uzo Aduba (aki az <i>Orange Is The New Black</i>-ből lehet ismerős) összeül a film vagy sorozat készítőivel egy kávéra a Starbucks-ban, hogy bepillanthassunk kicsit a kulisszák mögé. A héten jött ki ebből az első rész, ahol Nella Larsen <i>Passing</i> című könyvét, és a belőle készült filmet vették górcső alá, így ennek apropóján ebben a bejegyzésben én is ezzel a könyvvel fogok foglalkozni.</p><span><a name='more'></a></span><p style="text-align: justify;">Nem tudom, ki hogy van vele, én imádom a könyvklubokat, úgyhogy ez a <a href="https://www.netflixbookclub.com/" target="_blank">Netflix Book Club</a> ötlet is egyből behúzott. Nem is azért, mert annyira izgatnak az adaptációk vagy annyira érdekel egy megfilmesítés mögötti munka, hanem mert egy klub az mindig azt is jelenti, hogy egy közösség tagjává válsz. Persze ez esetben ez az aspektus nem olyan erős, mondhatni nem ez a lényeg, de mégis meg tudnak venni az ötlettel és tervezem azt, hogy a következő hónapokban is nyomon fogom követni ezt az egészet. A lényeg a Netflix részéről nyilván a marketing, hiszen ezzel aktivizálni tudnak egy elég széles réteget, a könyvmolyokat, akik számára végtelen mennyiségű tartalmat tudnak szolgáltatni. Ugyanakkor el tudom azt is képzelni, hogy ennek a sorozatnak a hatására kicsit a könyvolvasás iránti érdeklődés is nő, vagy legalábbis olyan művek felé fordítják a figyelmet, amik értéket adnak olvasóik számára.</p><p style="text-align: justify;"></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj_BcFtCA4Mon32fbC7eIvxINggURsg3vY2pNfgaFUS-xEOzzCej4iXOh6qbtlp2PKdDVBcHsjxi1YSFlldimtYANo-CACHG0OTMrkXFuz4BaRDTCTPpTzBFaLoopezObOSmHFx7DFpL6Tn/s1612/71wmhj0odhs_custom-9fa1797ae8ec03d8f38708ba1f19f227620b4cd9-s1100-c50.jpg" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1612" data-original-width="999" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj_BcFtCA4Mon32fbC7eIvxINggURsg3vY2pNfgaFUS-xEOzzCej4iXOh6qbtlp2PKdDVBcHsjxi1YSFlldimtYANo-CACHG0OTMrkXFuz4BaRDTCTPpTzBFaLoopezObOSmHFx7DFpL6Tn/s320/71wmhj0odhs_custom-9fa1797ae8ec03d8f38708ba1f19f227620b4cd9-s1100-c50.jpg" width="198" /></a></div>A legelső könyv, amivel foglalkoznak, a <i>Passing</i> Nella Larsen-től, és a film, amely a könyvből készült. Magyarországon ez a könyv kevésbé ismert, magyar fordítás sajnos nem is érhető el belőle, bár én titkon azt remélem, hogy a film hatására talán ez változni fog. Az, hogy sosem jelent meg hazánkban, talán annak is tulajdonítható, hogy a könyv egy olyan jelenséggel foglalkozik, ami itthon ismeretlen. Ez az úgynevezett "passing", amikor egy mulatt (azaz kevert, fekete és fehér felmenőktől származó) személy a bőrszíne világossága miatt be tud illeszkedni a fehér társadalomba, és fehér emberként tudja élni életét. Itthon ez kevésbé megfogható, a 20-as évek Amerikájában ez azonban egy nagyon is valós jelenség volt. A kulcsszó talán a hozzáférés: azzal, hogy ezek az emberek gyakorlatilag fehérnek adták ki magukat, hozzáfértek azokhoz a privilégiumokhoz, amelyek a fekete társadalom számára akkoriban elérhetetlenek voltak.<p></p><p style="text-align: justify;">A történetet Irene szemszögéből látjuk, aki szintén viszonylag világos bőrszínnel rendelkezik, azonban élete a "hagyományos" mederben folyik, azaz fekete férjével és gyerekeivel éli egyébként viszonylag jómódú életét. A fő konfliktust az szüli, hogy egy napon összefut gyerekkori barátnőjével, Clare-rel, aki viszont pont az ellenkezőjét választotta: ő fehér nőként, kifejezetten rasszista férje oldalán él, minden kapcsolatot megszakítva a fekete közösséggel, gyökereitől teljesen elszakadva. A könyv nem is igazán akarja egy az egyben szembeállítani ezt a két életmódot egymással és nem mond ki egyértelmű értékítéletet egyik döntés fölött sem, inkább azt mutatja meg, hogy a maga módján, kívülről mindkettő tökéletes, a látszat azonban néha csal, és a felszín alatt, ha közelről nézzük, akkor ott vannak a repedések.</p><p style="text-align: justify;">A Book Club első részében is azt mondják, és ezzel én is egyetértek, hogy pont ez a könyv egyik központi motívuma, hogy semmi sem az, aminek látszik. Ez a nyilvánvalón, azaz a passing-on kívül több szinten is megjelenik a történetben. Ha például Irene és Clare életét nézzük, a felszíni tökély takarásában megláthatjuk azt a rengeteg problémát, ami a szereplők mindennapjait övezi. Clare például hiába élhet gyakorlatilag gondtalanul fehér férje mellett, viselkedéséből mégis kiütközik, hogy mennyire hiányzik neki az igazi kapcsolódás, és mennyire meghasítja őt belül az, hogy férje mellett tulajdonképpen a lénye, az identitása egy részét teljesen meg kell tagadnia, el kell utasítania. Irene pedig hiába a fekete közösség tagja, nem is csak saját magán, hanem sokkal inkább a gyermekein látja ennek a hovatartozásnak az olykor meglehetősen negatív következményeit, és már-már irracionálisan próbálja ezt eltakarni előlük, próbálja burokban nevelni a gyerekeket. Ugyanerre a motívumra építkezik a történet lezárása is, ahol gyakorlatilag nem tudjuk meg egyértelműen, hogy mi is történt valójában Clare-rel.</p><p style="text-align: justify;">Bár a könyvet régebben, még egyetem alatt olvastam kötelező olvasmányként, a filmet nézve mégis az volt a benyomásom, hogy viszonylag könyvhű lett, úgyhogy akit ez szokott eltántorítani attól, hogy megnézzen egy-egy adaptációt, annak is tudom ajánlani. Érdekesség egyébként, hogy fekete-fehér filmről van szó, illetve a rendező, akinek ez az első filmje, személyesen is tud kapcsolódni a könyv témájához, hiszen ő maga is kevert felmenőkkel rendelkezik. Aki egyébként kíváncsi erről többre is, az a Book Club első részében megtudhat még pár dolgot, ahol a rendezővel és a főszereplőkkel beszélgetnek, valamint a könyvből is olvasnak fel részleteket:</p><p></p><div style="text-align: center;"><iframe allow="accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture" allowfullscreen="" frameborder="0" height="315" src="https://www.youtube.com/embed/fm0rCMpWfgY" title="YouTube video player" width="100%"></iframe></div><p></p><p style="text-align: justify;">Összességében egy különleges könyvről van szó, ami egy érdekes kor lenyomata. Nem túl vastag kötet egyébként, így bátran ajánlom azoknak, akik egy kicsit másra vágynak vagy hozzám hasonlóan szeretik azokat a történeteket, ahol a nyilvánvaló mellett sokkal többet kell a sorok között olvasni.</p>rentsihttp://www.blogger.com/profile/13357238178465357027noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1509507526379012851.post-6227832660934312532021-11-14T21:02:00.003+01:002021-11-14T21:02:43.342+01:00Visszatérek, ismét<p>Bizony, volt már korábban is kihagyás a blogon, bár nem ekkora. Most ismét úgy döntöttem, hogy folytatom az írást, ha nem is pontosan onnan, ahol abbahagytam. Van, ami ugyanolyan lesz, továbbra is a könyvekről és az olvasásról fogok írni. És van, ami változik: változtam én, változott ezzel együtt az érdeklődésem. Lesznek új rovatok (ahol például azokat a könyveket fogom olvasni, amiket Ti ajánlottatok nekem), ezekhez már most is van egy rakás ötletem és lelkesedésem. Hamarosan jelentkezem a továbbiakkal. :)</p>rentsihttp://www.blogger.com/profile/13357238178465357027noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1509507526379012851.post-78275160399137528582017-11-12T19:24:00.000+01:002017-11-12T19:24:41.715+01:00Varázslatos Harry Potter kérdések Ryan Könyvespolcáról<div style="text-align: justify;">
Réges-régen a Harry Potter sorozat első részét Karácsonyra kaptam, és napokon belül el is olvastam, úgyhogy minél közelebb vagyunk az ünnepekhez, annál "harrypotteresebb" a hangulatom. Már tervezgetem egy ideje, hogy valahogyan vissza kellene térnem a könyves blogoláshoz, csak nem igazán volt meg a kellő löket, de most megtaláltam ezt a<a href="https://ryankonyvespolca.wordpress.com/2017/11/04/varazslatos-harry-potter-4/" target="_blank"> Harry Potteres kérdéshalmot Ryan Könyvespolcán</a>, és úgy döntöttem, ez lesz Az.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgoKN_64rAq3e1E9-uxk5XrTS6281JEh7NcVDebZdJaojiexdZn_tKoAU4XakkApds67RUqE6lMYkO6zHfaxI9ZrmFjUXn9j7u-eETDiSS6RlVgis8YGUoWS_X0mvN_eL1Vg0w1XHB7unbl/s1600/picgifs-harry-potter-144641.gif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="250" data-original-width="500" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgoKN_64rAq3e1E9-uxk5XrTS6281JEh7NcVDebZdJaojiexdZn_tKoAU4XakkApds67RUqE6lMYkO6zHfaxI9ZrmFjUXn9j7u-eETDiSS6RlVgis8YGUoWS_X0mvN_eL1Vg0w1XHB7unbl/s400/picgifs-harry-potter-144641.gif" width="400" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<a name='more'></a><br />
<b><div style="text-align: justify;">
<b>Kedvenc mágikus közlekedés? (hoppanálás, seprű, hop-por…)</b></div>
</b><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A volt-nincs szekrény. :D Nem éppen a legpraktikusabb, hiszen bemész valahol, és van egy fix hely (remélhetőleg), ahol kijutsz, ha pedig máshova szeretnél menni, a szekrényt is oda kell előbb vinned. De ha belegondolok, hogy lehetne egy házam valahol, meg egy nyaralóm egy másik helyen, és csak gondolok egyet, besétálnék a szekrénybe, és már ott is lennék, azért nem olyan rossz az. Persze, tudom, tudom, ezt hoppanálással is meg lehet csinálni, de az is izgalmas lenne, ha egy olyan szekrénybe lépnék be, ami nem tudom, hogy hova vezet. Sőt akár volt-nincs szekrény expedíciók is lehetnének, azaz fel lehetne térképezni, kinél és hol van ilyen, az hova vezet - biztos vagyok benne, hogy lennének meglepetések.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<b><div style="text-align: justify;">
<b>Kedvenc ételed a sorozatból?</b></div>
</b><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Amikor anno az egyik részt olvastam, az egyik fejezetben a képviselőfánkról volt szó. Mivel kicsi voltam, akkor fogalmam se volt, hogy mi ez, és nem is csináltunk ilyet otthon, de annyira jól le volt írva vagy annyira jó pillanatban olvastam róla, hogy sokáig megmozgatta a fantáziám ez az amúgy teljesen hétköznapi édesség. :D A mágikus ételek közül pedig talán a csokibéka a kedvencem, mert azzal a kártyákat is lehet gyűjteni.</div>
<div style="text-align: justify;">
<b><br /></b></div>
<b><div style="text-align: justify;">
<b>Kedvenc házad?</b></div>
</b><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Nálam ez elég változó: általában vagy a Mardekárhoz, vagy a Hollóháthoz húz a szívem. Az elején mindig a Mardekárba akartam kerülni, mert imádtam Dracót, Pitont, Mardekár Malazárt, egyáltalán az egész háznak a történetét, már amennyit tudni lehet róla. Az utóbbi időben azonban ez valahogy háttérbe szorult, és most már inkább a stréberségben szeretném megtalálni a menőséget :D (sárvérűként simán megtanulnám az egész mágiatörténetet).</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgu_munCzMbo2OVD8z2E7UrCUnvYMySRVoMJgKVGTbVVImx3_jjAY7zGdxb32795xBSb_Gr-HSdCeoQnAXBl5qW2EtL32VEg-SkvAa7S1goykqOJW_7UGGbkQZTzoo6LCRW2S5KP_F99wfu/s1600/tenor.gif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="276" data-original-width="498" height="221" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgu_munCzMbo2OVD8z2E7UrCUnvYMySRVoMJgKVGTbVVImx3_jjAY7zGdxb32795xBSb_Gr-HSdCeoQnAXBl5qW2EtL32VEg-SkvAa7S1goykqOJW_7UGGbkQZTzoo6LCRW2S5KP_F99wfu/s400/tenor.gif" width="400" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<b><div style="text-align: justify;">
<b>Kedvenc újságod a sorozatból?</b></div>
</b><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Nagymamám mindig járatta régebben a Hihetetlen magazint, úgyhogy ebből kiindulva, ha a varázsvilágban élnénk, valószínűleg a Lovegood-ék magazinja érkezne hozzánk folyamatosan. :)</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<b><div style="text-align: justify;">
<b>A kedvenc jeleneted az első könyvből?</b></div>
</b><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A legeslegeleje, amikor Vernon bácsi szemszögéből látjuk a furábbnál furább alakokat a városban, ahogy fura dolgokról beszélnek és fura dolgokat csinálnak. Szerintem ez egy olyan különleges kis epizódja a Harry Potternek, ami a szemszögét tekintve szinte egyedülálló, hiszen azt látjuk, hogy mi, teljesen kívülállóként és varázstalanként mit vehetünk észre ebből a teljesen másik világból, ami ugyanitt létezik, velünk együtt.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<b><div style="text-align: justify;">
<b>Kedvenc filmed?</b></div>
</b><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A Félvér herceg. Bár nagyon (nagyon) más, mint a könyv, és ilyen szempontból nem feltétlenül kellene az élvonalba kerülnie, ez az a filmek közül, amit kifejezetten szórakoztatónak találok, mindegy, hogy hanyadjára látom már. Nálam egyszerűen működik és kész. :D</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh6Eyb-X_1VDZxBKBEcDVmvtmdrLISlTEdjwadP8f2ZBG9pQZ8q1VzJhDnLmvEk_v2fwJQLKzA5DC4J_OpLRsdY7jGCX_aUK_XdsdrT3iv2O8TvtPp2J4WwHlOy_9LkvZYgwWgFLsXDQ2CL/s1600/giphy.gif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="196" data-original-width="500" height="156" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh6Eyb-X_1VDZxBKBEcDVmvtmdrLISlTEdjwadP8f2ZBG9pQZ8q1VzJhDnLmvEk_v2fwJQLKzA5DC4J_OpLRsdY7jGCX_aUK_XdsdrT3iv2O8TvtPp2J4WwHlOy_9LkvZYgwWgFLsXDQ2CL/s400/giphy.gif" width="400" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<b><div style="text-align: justify;">
<b>Egy olyan karakter, akinek az életútja/élettörténete kedvenced lett?</b></div>
</b><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Élettörténetekben elég jók a könyvek, de talán Sirius az, akié a legjobban megfogott, az ő halála volt szintén az, amelyik után a legtöbbet sírtam. Nagyon megmozgatta a fantáziám az, hogy ő milyen családból származott, milyen lehetett felnőnie, és emlékszem, sokáig olvasgattam azt a részt, amikor Harrynek mutatja azt a fali családfát, amiből ő ki lett égetve. Arról is szívesen olvasnék külön könyvet, hogy a tesója milyen volt, mi történt vele, és hogy lett belőle az, aki.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<b><div style="text-align: justify;">
<b>Kedvenc olyan könyved, ami a Harry Potter világában létezik?</b></div>
</b><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A mágia története! Honnan jött ez az egész? Hogyan használták a kezdetekben? Mik a legősibb varázslatok? Hogyan jöttek létre a különböző intézmények? Lehet, ha varázscsaládból származnék, dögunalmasnak tartanám, de így nem is tudok elképzelni ennél izgalmasabb olvasmányt.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<b><div style="text-align: justify;">
<b>Kedvenc lényed a sorozatból?</b></div>
</b><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Agyar. :D Imádnivaló! De ha nála varázsosabb lényt kellene választani, a thesztrálok, mert imádtam azt a részt, amikor kiderült, hogy Harry még ebben is "különleges".</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEimcrO7dEp3H5cVEMy-0OJ5lUGjwIoL30zwyPGNQ1s-8r8zQm5n4EXRDWJU8Sp6vb8cJEvo7aPuCDGqUMqbxWvFnVUQ2ZmYeKlbR5P2mDUBj51DCw1lYxP7_lzcPCIPxM8BVS7eoEqv6R-K/s1600/2c55cb3b-b609-4dc5-a35c-512a234c841c.gif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="202" data-original-width="500" height="161" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEimcrO7dEp3H5cVEMy-0OJ5lUGjwIoL30zwyPGNQ1s-8r8zQm5n4EXRDWJU8Sp6vb8cJEvo7aPuCDGqUMqbxWvFnVUQ2ZmYeKlbR5P2mDUBj51DCw1lYxP7_lzcPCIPxM8BVS7eoEqv6R-K/s400/2c55cb3b-b609-4dc5-a35c-512a234c841c.gif" width="400" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Ezek lettek volna tehát a kérdések és válaszok, szuper volt elgondolkozni ezeken. :) Ha már újraolvasni a tervekkel ellentétben egyik évben sem sikerült, így legalább olyan dolgokat is feleleveníthettem, amikről már azt sem tudtam, hogy emlékszem rájuk.</div>
rentsihttp://www.blogger.com/profile/13357238178465357027noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1509507526379012851.post-3122934061635961072016-08-10T11:08:00.000+02:002016-08-10T11:08:02.158+02:00Top 5 Wednesday - Books You Wish Had Sequels <div style="text-align: justify;">
Ezen a héten öt olyan könyvet szedtem össze, aminek szívesen elolvasnám a folytatását, de sajnos nem lehet, mert nincs. Kicsit nehéz volt összeállítani ezt a listát, mert általában sorozatokba kezdek bele, vagy olyan könyvekbe, amik úgy végződnek, hogy esély sincs folytatásra, de ha mégis van, az csak elrontaná az egészet.</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhRm-fTrae3NzchIRRwlvu9EQmnWlOnNVmv9RCyQsPxFZI6qGvhWyo2U7VV68gnAp1NH86irZiZ1pOVULH5ZbAmw4rVXW_lnQQPD0_Wt5FpEdLBzVbsxin_z_ZukVdwqnH4VzF36v6fXcZk/s1600/pap%25C3%25ADrossz%25C3%25B6vegesk%25C3%25B6nyves.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="116" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhRm-fTrae3NzchIRRwlvu9EQmnWlOnNVmv9RCyQsPxFZI6qGvhWyo2U7VV68gnAp1NH86irZiZ1pOVULH5ZbAmw4rVXW_lnQQPD0_Wt5FpEdLBzVbsxin_z_ZukVdwqnH4VzF36v6fXcZk/s400/pap%25C3%25ADrossz%25C3%25B6vegesk%25C3%25B6nyves.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
<a name='more'></a><br /><br />
<b>5. Allie Brosh: <i>Hyperbole and a Half: Unfortunate Situations, Flawed Coping Mechanisms, Mayhem, and Other Things That Happened</i></b><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjVXwaoC7_iXR89TRARbRsG4NFONGs9eVEMHVeJStZmA6RUR0ZYRZ64K7TpxnPyXE8rdVrpEIAfIMrCBIMUS6IhxGgfkmWoLtSkWNe2hfFDqlm0nH-072TMV51B3g9IZjfn-rmQcI725q1Y/s1600/hyoerbole.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjVXwaoC7_iXR89TRARbRsG4NFONGs9eVEMHVeJStZmA6RUR0ZYRZ64K7TpxnPyXE8rdVrpEIAfIMrCBIMUS6IhxGgfkmWoLtSkWNe2hfFDqlm0nH-072TMV51B3g9IZjfn-rmQcI725q1Y/s200/hyoerbole.jpg" width="132" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
Jó, ezzel a könyvvel igazából csalok egy kicsit, mert lesz folytatása, elvileg, csak folyton tologatják a megjelenését, mert az amúgy is depressziós lánynak, aki írta, időközben meghalt a testvére. Kinek lenne így kedve bármit is csinálni? Mindenesetre ha egyszer kijön a könyv, valószínűleg el fogom olvasni, mert az első rész is nagyon tetszett. Ezt most olvastam a Nagy nyári read-a-thon keretein belül, remélhetőleg sikerül összedobnom egy ajánlót is róla a későbbiekben. Egyébként kis önéletrajzi történeteket tartalmaz a könyv vicces illusztrációkkal és sok-sok kutyával. Remélem, a következő részben <i>még több kutya</i> lesz.</div>
<br />
<br />
<br />
<b>4. J. K. Rowling: <i>Átmeneti üresedés</i></b><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhd3lLwPsLtwDJr8vtOjC8ftDtEBPGhrEHjogpSP1eGrSKv90_DReLkoRUYTXP0v54V9XI52wqh4crKtgdybY4Iuk1fQRtgPG2-_Mh-MrRkXOLy1ETaKwiIwAt6Zgpqn5cxg9Hhdgbedtot/s1600/%25C3%25A1tmeneti.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhd3lLwPsLtwDJr8vtOjC8ftDtEBPGhrEHjogpSP1eGrSKv90_DReLkoRUYTXP0v54V9XI52wqh4crKtgdybY4Iuk1fQRtgPG2-_Mh-MrRkXOLy1ETaKwiIwAt6Zgpqn5cxg9Hhdgbedtot/s200/%25C3%25A1tmeneti.jpg" width="129" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
Ez egy kerek, egész történet úgy, ahogy van, ráadásul a kedvenc szereplőim egy része már nem is lehetne benne a következő részben, én azért mégis szívesen olvasnék még ezekről az emberekről. Már mindnek belemásztunk annyira az életébe, hogy kíváncsi legyek, hogyan alakul vajon a továbbiakban, és amennyi pletyka van azon a helyen (meg amúgy mindenhol), bőven lenne még anyag a folytatáshoz. Vagy akár úgy is el tudnék képzelni további részeket, hogy a helyet és a szereplőket elhagyjuk, és csak az alapkoncepció marad: bepillantunk egy-egy brit kisváros mindennapjaiba, amiből hasonlóan jó kis történetek bontakozhatnának ki.</div>
<br />
<br />
<br />
<b>3. Stephen King: <i>A rémkoppantók</i></b><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjh5c4gcRHLTrPMgokNqmc-GSHUFGNGRw_ASLJ-ZtErzVlMfDGZJISxdoZOjiP4g6zaGdni_lxCp3jmw0bR40CzRUi5Irew9UH5mljC8GR34HxXXg6S8Gl0ndLewy_OXhK0ZtcyEL_wzb5l/s1600/ar%25C3%25A9mkoppant%25C3%25B3k.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjh5c4gcRHLTrPMgokNqmc-GSHUFGNGRw_ASLJ-ZtErzVlMfDGZJISxdoZOjiP4g6zaGdni_lxCp3jmw0bR40CzRUi5Irew9UH5mljC8GR34HxXXg6S8Gl0ndLewy_OXhK0ZtcyEL_wzb5l/s200/ar%25C3%25A9mkoppant%25C3%25B3k.jpg" width="123" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
Ez az egyik legkedvencebb könyvem a világon, a King-könyvek közül mindenképpen a szívem csücske. Lassan indul, mint minden, amit King ír, és hosszú is, vagy 700 oldal, de az egyik legjobb könyv, amit valaha olvastam. Imádom a főszereplőt, a történet meg olyan szépen bontakozik ki és megy át egy epic végkifejletbe, hogy az olvasóban az érzelmek széles skálája jelenik meg, ráadásul nagyon intenzíven. Lerombol. Emlékszem, bőgtem a végén, márpedig ilyen azért nem sokszor fordul elő velem. :D Nem lett happy end, épp ezért kíváncsi lennék, mi van azóta azzal a kisvárossal? Mi lett belőle? Persze óvatosan kell bánni az ilyen kívánságokkal, mert <i>A rémkoppantók</i> annyira jó, hogy elég valószínűtlen, hogy egy folytatás felül tudná múlni, na meg láttuk már azt is, milyen az, ha ténylegesen folytatódik egy jó regény (<i>Doctor Sleep</i>, <i>Harry Potter and the Cursed Child</i>?).</div>
<b><br /></b>
<b>2. Molnár Ferenc: <i>A Pál utcai fiúk</i></b><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEifwUVIARz3OLDsVfpOyUiwQbjQud0N35SdXOtbgflC7UJNQZc6UJzkX2nHGQ-OkWbNm3ohFLPrGrnq8zWY4ZXCrkQ-yuCKhwAE3wuZ4ldWxxUwSRLyXTCTKMcIJFyRVDU5UVc4kewf4HCf/s1600/pal_utcai_fiuk.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEifwUVIARz3OLDsVfpOyUiwQbjQud0N35SdXOtbgflC7UJNQZc6UJzkX2nHGQ-OkWbNm3ohFLPrGrnq8zWY4ZXCrkQ-yuCKhwAE3wuZ4ldWxxUwSRLyXTCTKMcIJFyRVDU5UVc4kewf4HCf/s200/pal_utcai_fiuk.jpg" width="126" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
Juj, juj, juj! A kedvenc általános iskolai kötelezőm volt! :D Imádtam olvasni, ahogy kimennek a grundra és vannak mindenféle szabályaik, és micsoda közösséget alkotnak, mennyire menő, amit csinálnak... Én is Pál utcai fiú akartam lenni, bár ez minden szinten lehetetlennek bizonyult. :D Szerintem amúgy ez az egyik legjobban eltalált könyv a kötelezők listáján, mert egyrészt olyan története és olyan szereplői vannak, amik lehetővé teszik egy fiatal olvasónak, hogy azonosuljon velük, a hossza sem vészes, és mindemellett még tanítja is valamire a gyereket úgy, ahogyan azt ő is képes megérteni. Hiába szenvedtem végig például <i>A kőszívű ember fiait</i> vagy az <i>Egri csillagokat</i>, a mai napig fogalmam sincs, miről szólnak és mi értelme volt ezeket akkor elolvasnom. Szívesen elolvasnám, hogy mi lett ezekből a fiúkból, miután felnőttek, vagy akár még gyerekkorukban mi történt Nemecsek halála után, miután megszűnt a grund, milyen lett a kapcsolatuk a másik csapattal...</div>
<br />
<b>1. William Golding: <i>A legyek ura</i></b><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEguBFNOa_yxg8FlBqcWzaEsZipJcAvyvZgSbIoKKUjkg1ADWA9UQxiR8MNyLXQABrX3m0DTlzoACy70ffU-JUoxfyL8ayZM4cGbZJrkT_ToWwef-zru93t6cPqUI7NdSYAcfBlVxb8NpSK_/s1600/legyek.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEguBFNOa_yxg8FlBqcWzaEsZipJcAvyvZgSbIoKKUjkg1ADWA9UQxiR8MNyLXQABrX3m0DTlzoACy70ffU-JUoxfyL8ayZM4cGbZJrkT_ToWwef-zru93t6cPqUI7NdSYAcfBlVxb8NpSK_/s200/legyek.jpg" width="123" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
Ismét egy gyerekközösség, csak ezúttal az isten háta mögött. Ugyebár a könyvben halálesetek történnek, mások kicsit megőrülnek, mindenféle fura dolog végbemegy, a csapat is kettészakad, majd totál horrorisztikus lesz az egész... és ekkor betoppannak a felnőttek. Mi lesz ezután ezekkel a kölykökkel? Hogy lehet egy ilyen élményből visszajönni, ha egyáltalán vissza lehet? Akarják-e egyáltalán, hogy kimentsék őket onnan, vagy van, aki inkább maradna (főleg az, aki frissen jutott hatalomhoz)? Nagyon tetszik, ahogy <i>A legyek ura</i> véget ér, de szívesen választ kapnék ezekre a nyitott kérdésekre is. Azért is került ez a könyv az első helyre, mert szerintem nagyon izgalmas lehetőségek rejlenek benne.</div>
rentsihttp://www.blogger.com/profile/13357238178465357027noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1509507526379012851.post-80909756481947326182016-08-04T12:35:00.000+02:002016-08-04T12:36:15.732+02:00Olimpiai Olvasás 2016 lista<div style="text-align: justify;">
A Nagy nyári read-a-thon után nincs megállás: én is csatlakozom az Olimpiai Olvasás 2016 eseményhez, amelyről <a href="http://mfkata-about.blogspot.hu/2016/08/olimpiai-olvasas-2016.html" target="_blank">MFKata blogján</a> olvashattok többet. A feladat az, hogy az Olimpia alatt (08.06-22.) az olimpiai karikák színeinek megfelelően elolvassunk <b>egy kék, egy sárga, egy fekete, egy zöld és egy piros</b> borítójú könyvet. Szurkolni is lehet: nekik az ország színeiben kell olvasniuk, azaz egy piros, egy fehér és egy zöld könyvet. Sokáig tervezgettem a listát, mert egyrészt lassan közeledik az őszi félév tetemes olvasmánylistákkal, úgyhogy részben erről válogattam, másrészt a szakdolgozatomhoz kapcsolódóan is válogattam olvasmányokat, harmadrészt meg többször is át kellett dolgoznom a listámat az alapján, hogy a tervezettek közül egyáltalán mi az, amit meg is tudok szerezni időközben.</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://mfkata-about.blogspot.hu/2016/08/olimpiai-olvasas-2016.html" target="_blank"><img border="0" height="226" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjWj8HyWT1D4pdb-aih-yqEp-7TYr34l7ZnDiMBPCnkO-ZRLDbskCCDMLaNoxStCqdPldUT66k78-78mb8FqDlCKo54Y-ku6N3Dcu6u6TiTpveHRjAy5y0ZFH1tGVgzp-c9aqPcFE2GmL4N/s320/k%25C3%25B6nyvolimpia.png" width="320" /></a></div>
<br />
<a name='more'></a><br />
<b><span style="color: blue;">A kék könyv</span></b><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2jP_J13accUfkImdxNZ9ze4hWr-K1SLa9jVWoO2th4PEd6pmeTvJHDCJuNQ0-94rMfEytwZRzGdSbQ5kDG1Dvdzu-o2FwkN54cRzo4QUjCKP99iacZDeBraZ0-aocMpgf6bj4W78Bv4bk/s1600/blackandblue.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2jP_J13accUfkImdxNZ9ze4hWr-K1SLa9jVWoO2th4PEd6pmeTvJHDCJuNQ0-94rMfEytwZRzGdSbQ5kDG1Dvdzu-o2FwkN54cRzo4QUjCKP99iacZDeBraZ0-aocMpgf6bj4W78Bv4bk/s200/blackandblue.jpg" width="135" /></a></div>
Ian Rankin: <i>Black and Blue (Inspector Rebus #8)</i><br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
Az egyik vizsgámhoz kell majd krimiket olvasnunk néhány megadott cím közül választva, és ez az, ami a legjobban megragadta a figyelmem. Egyrészt nagyon tetszik a borítója - tudom, tudom, nem szabad egy könyvet a borítója alapján megítélni. :) Mellette nagyon jó értékeléseket is kapott, de ami miatt kétségtelenné vált, hogy ez lesz a befutó, az, hogy Skóciában játszódik. Vacilláltam egy ideig, hogy ne Agatha Christie-t olvassak-e inkább, mert még soha semmit nem olvastam tőle (igen, tudom...), de aztán megint ránéztem a borítóra. Hm. Nem nagyon szoktam amúgy krimit olvasni, nem tudom, miért, valahogy eddig nem sikerült beszippantania a műfajnak.</div>
<br />
<span style="color: #f1c232;"><b>A sárga könyv</b></span><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg0kO5N2W07bAsK23lhZm_9pP1KikCIvev0hz0NOi0THVrg5HOvVOnhYms32vRKdpjUQDojXf3VPkpEdEFyXQnIJrwo3Hh7C2V938xfHShR6fPt7ON42f9_8AqedDysPvGSUZuSpznXJMkE/s1600/eleanor.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg0kO5N2W07bAsK23lhZm_9pP1KikCIvev0hz0NOi0THVrg5HOvVOnhYms32vRKdpjUQDojXf3VPkpEdEFyXQnIJrwo3Hh7C2V938xfHShR6fPt7ON42f9_8AqedDysPvGSUZuSpznXJMkE/s200/eleanor.jpg" width="128" /></a></div>
Rainbow Rowell: <i>Eleanor & Park</i><br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
Mondjátok, hogy ennek a nőnek nem ez az igazi neve... Huh. Ez a könyv nálam egy kis műfaji kiugrást jelent, legalábbis így elöljáróban úgy tűnik, de a leírás alapján aranyos történet lehet. Az értékelések itt is pozitívak, és elvileg jó befejezést is kapott, úgyhogy kíváncsi vagyok. A komolyabb, nehezebb regények között ez lesz az egyik, amit levezetésként olvasok majd. Rowell-nek egyébként már a <i>Fangirl</i> című könyve is rég tervben van, de sosem jutottam még odáig, hogy hozzá is kezdjek. Ha ez a regénye tetszeni fog, akkor a <i>Fangirl</i> is előrébb kerül a listámon.</div>
<br />
<b>A fekete könyv</b><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiHs3MHsN9cjlhLnRiGW6ofGZQXEyUzcHaEzgsdqeFe_zHQsCn6h36od_x8jjQ8cLqzD4W5UojPsHgyy-rTYMjLi4os_rCwwGfBSsu7YghvMgVIFJZdkCtINyMWeRNu_pLqkp1i7jZpZcgm/s1600/money.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiHs3MHsN9cjlhLnRiGW6ofGZQXEyUzcHaEzgsdqeFe_zHQsCn6h36od_x8jjQ8cLqzD4W5UojPsHgyy-rTYMjLi4os_rCwwGfBSsu7YghvMgVIFJZdkCtINyMWeRNu_pLqkp1i7jZpZcgm/s200/money.jpg" width="131" /></a></div>
Martin Amis: <i>Money</i><br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
Na, hát fekete könyvet volt a legegyszerűbb választani, mert a legtöbb a tbr listámon fekete. Ez megint csak őszi féléves olvasmánylistás kötelező (az 1950-60 utáni brit irodalmat vesszük majd egyébként), úgyhogy két legyet egy csapásra. Amúgy is régóta el akarom már olvasni, mert sokszor emlegetik ezt a könyvet, és a fülszövege alapján is olyasminek tűnik, ami nekem való lehet. Ugyanakkor a bőség zavara kicsit meg is nehezítette a választást, mert van például egy csomó Stephen King könyv is, amit szégyenszemre még nem olvastam.</div>
<br />
<b><span style="color: #6aa84f;"><br /></span></b>
<b><span style="color: #6aa84f;">A zöld könyv</span></b><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjjYeCu04pefUlS_iLZDTd8-erUHZmCNk_gpcpx0yxzxbqNFaYxr4bCQ-bLl9ITJ53NXaFMytzBo1oRijf6Mt9IubXXjg_pAEFUIp5YvC80AfNKmFgHKRWgfoeVQCIImwitcwNECSlE6aHl/s1600/thegirlonthetrain.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjjYeCu04pefUlS_iLZDTd8-erUHZmCNk_gpcpx0yxzxbqNFaYxr4bCQ-bLl9ITJ53NXaFMytzBo1oRijf6Mt9IubXXjg_pAEFUIp5YvC80AfNKmFgHKRWgfoeVQCIImwitcwNECSlE6aHl/s200/thegirlonthetrain.jpg" width="135" /></a></div>
Paula Hawkins: <i>The Girl on the Train</i><br />
<br />
Eredetileg Fay Weldon-tól a <i>The Life and Loves of a She-Devil</i>-t terveztem, ami szintén olvasmánylistás, de valószínűleg nem fogok tudni hozzájutni ebben a hónapban, úgyhogy ki kellett találnom valami mást. Az anorexiáról is találtam egy érdekesnek tűnő könyvet zöld borítóval (<i>Thin</i>), de ahhoz is képtelenség hozzájutni, pénzem meg sajnos nincs most, hogy megvegyem. Így maradt a <i>The Girl on the Train</i> (csak egy kicsit zöld, de remélem, eléggé), ami már rég a várólistámon szerepel, csak attól félek, hogy ezzel is úgy járok majd, mint a <i>We Were Liars</i>-szel, amiről csupa elképedt, jó véleményt olvastam, aztán elkezdtem, és legszívesebben felgyújtottam volna a könyvet (haha). Épp ezért...<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
VAGY</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiPxTycLT4qvqki3K7ssIAIy6u-0k-H8l-YvR9EwCLeeiJ3MTdoMpalfVEGIXMTsqBPj5vq80jalaAI7Dk8Q96IycqZ87kV7TgAesdmVFVxgUnZu5IsBQFfDchy7SBlTatlR5Ecncrh9uqp/s1600/kuc%25C3%25B3.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiPxTycLT4qvqki3K7ssIAIy6u-0k-H8l-YvR9EwCLeeiJ3MTdoMpalfVEGIXMTsqBPj5vq80jalaAI7Dk8Q96IycqZ87kV7TgAesdmVFVxgUnZu5IsBQFfDchy7SBlTatlR5Ecncrh9uqp/s200/kuc%25C3%25B3.jpg" width="141" /></a></div>
Böszörményi Gyula: <i>Kucó</i><br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
Ahogy zöldebb könyveket kerestem a <i>The Girl on the Train</i>-nél, eszembe jutott, hogy miért nem olvasok inkább valami magyart? Rám is fér, ritkán is van rá alkalmam, szóval tökéletes lenne. Rá is találtam Böszörményi Gyulára, akitől már nagyon rég szeretnék olvasni valamit, és a <i>Kucó</i> című könyvére, ami régi, nem is olyan ismert és felkapott, mint a többi, és más a műfaja is. Ráadásul a téma abszolút megragadta a figyelmem (személyes tapasztalatok egy elme-szociális otthonról), úgyhogy már csak az volt a kérdés, hogy meg tudom-e szerezni. Elvileg bent van a megyei könyvtárban, valamelyik nap meg is látogatom majd, és ha sikerül kihoznom, akkor lecserélem a Hawkins-könyvet erre. Addig is marad B-tervnek.</div>
<br />
<b><span style="color: red;">A piros könyv</span></b><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjXUdWHuZIBTJKqW9_44nl8QAgXwvly3-RXyy8-YXRewIBfrklhge200Y1dTTN045joXyPHEW8QkzjsTTpNZQL0EM22Ml-5NgVqKk6UDW3PQIsBp_EXDkJCNQFgaNOrfxgNWUkO6FPRdDs6/s1600/The+Private+Memoirs+and+Confessions+of+a+Justified+Sinner.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjXUdWHuZIBTJKqW9_44nl8QAgXwvly3-RXyy8-YXRewIBfrklhge200Y1dTTN045joXyPHEW8QkzjsTTpNZQL0EM22Ml-5NgVqKk6UDW3PQIsBp_EXDkJCNQFgaNOrfxgNWUkO6FPRdDs6/s200/The+Private+Memoirs+and+Confessions+of+a+Justified+Sinner.jpg" width="136" /></a></div>
James Hogg: <i>The Private Memoirs and Confessions of a Justified Sinner</i><br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
Na, ez valószínűleg megint egy olyan könyv, amiről még egyikőtök sem hallott - korábban én sem. Ez is skót, szakdogás, mindemellett pedig annyit tudok róla, hogy nagyon furcsa, groteszk és összetett. A története nagyvonalakban valami olyasmi, hogy a 18. században egy szigorúan vallásosan nevelt fiú egy különös idegen hatására gyilkosságokat követ el. Már nagyon kíváncsi vagyok rá, ugyanakkor kicsit tartok is tőle, hogy megfekszi a gyomrom. Szerencsére nem túl hosszú, még 300 oldal sincs, szóval így vagy úgy, de át fogom rágni magam rajta.</div>
<br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
Ezek tehát a terveim, és bár a sportok a legkevésbé sem érdekelnek, azt már nagyon várom, hogy indulhassak ezen az olimpián. Valószínűleg ezt is dokumentálni fogom valamilyen formában a kis macskás füzetembe, és majd elmesélem, hogy alakult számomra az olimpia. Ha kedvet kaptatok hozzá, akkor <b><a href="http://mfkata-about.blogspot.hu/2016/08/olimpiai-olvasas-2016.html" target="_blank">itt elolvashatjátok az eredeti kiírást</a></b>, illetve Molyon polcot és kihívást is találtok hozzá.</div>
rentsihttp://www.blogger.com/profile/13357238178465357027noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1509507526379012851.post-82246181502039396892016-08-03T15:35:00.000+02:002016-08-04T15:36:20.707+02:00Top 5 Wednesday - Favorite Books Outside Your Comfort Zone <div style="text-align: justify;">
Ehhez a rovathoz újra meg újra visszatérek, és ez is egy ilyen alkalom. Mindig próbálok egy-egy olyan olvasmányt is beilleszteni a tervezettek közé, ami egy kicsit eltér a szokásostól, kívül esik a komfortzónámon (azaz távol áll a Stephen King-es, disztópikus, klasszikusos, pszichológiai, egyszóval <i>lehangoló</i> vonaltól), és könnyedebb, lazítósabb, mint a megszokottak. Sajnos azonban általában hiába próbálkozom ilyenekkel, a legtöbbször csalódás a vége, ebben a posztban viszont megpróbáltam keresni néhány olyan esetet, amikor számomra is meglepő módon élveztem az adott könyvet.</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEilhYREPs5v6L24lIbD5a8lbQ5fSX0dfR7ChJXBU5OBos6v8Tz0nDdNv_-mR83KqH-Cm49jXEsZLqsfCqzCk4l57gWP1_UV8ztsKx80pZf6z-X50MiziFR-ga6VvyZdTYSPCvCOECeMkL-Q/s1600/comfort+zone.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="227" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEilhYREPs5v6L24lIbD5a8lbQ5fSX0dfR7ChJXBU5OBos6v8Tz0nDdNv_-mR83KqH-Cm49jXEsZLqsfCqzCk4l57gWP1_UV8ztsKx80pZf6z-X50MiziFR-ga6VvyZdTYSPCvCOECeMkL-Q/s320/comfort+zone.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<a name='more'></a><br /><br />
<b>5. Daphne du Maurier: <i>Rebecca</i></b><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjckoAKRiRzV_oPmIOcU65ofr8pKROq9c50ALJS8WH9erOeJwdstw8q35mB3pk3G9T54ftUsCpCmreMoxMgJKCXqLBELrV-DfzxpiGOjzH8BpgmDAodFQBX1Ghotcl9utzztpmAN4Figmj0/s1600/rebecca.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjckoAKRiRzV_oPmIOcU65ofr8pKROq9c50ALJS8WH9erOeJwdstw8q35mB3pk3G9T54ftUsCpCmreMoxMgJKCXqLBELrV-DfzxpiGOjzH8BpgmDAodFQBX1Ghotcl9utzztpmAN4Figmj0/s200/rebecca.jpg" width="133" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
Fogalmam sem volt, miről szól vagy mi egyáltalán a <i>Rebecca</i>, mielőtt elkezdtem. Olyasmit gondoltam róla, hogy valami romantikus könyv, amiben lennie kell egy őrült nőnek, hiszen ez volt a kurzus témája. A romantikus regényekkel amennyire csak lehet kerüljük egymást, így az eszembe se jutott, hogy még akár tetszhet is, inkább a túlélésre mentem. Aztán elkezdtem olvasni, és beszippantott. A romantika igazából nem a fő alkotója ennek a könyvnek, inkább mintha csak valami nélkülözhetetlen eszköz lenne, ami történetté formálja, összeköti a részeket. Nagyon izgalmas és feszült a narráció, ha egyszer elkezdi valaki, nem lehet letenni, és hiába majdnem 400 oldalas, könnyen előfordulhat, hogy egy nap alatt a végére jut az ember, mert annyira gyönyörűen van belecsepegtetve a rejtély és a titkok.</div>
<br />
<b>4. Oscar Wilde: <i>The Importance of Being Ernest</i></b><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg6m2om6wFUPOIyzIs4CUi2lHmap3V8bQ33wr8IlFX1xynokzgmddN3zNShsyBO55_MKq_fYetibouX9-lBgfPQLUidK9EU0gJ3oQ7JZu75eHoC8CH1o4v9kDomxqhFQull5OswQ6wleD9o/s1600/the+importance.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg6m2om6wFUPOIyzIs4CUi2lHmap3V8bQ33wr8IlFX1xynokzgmddN3zNShsyBO55_MKq_fYetibouX9-lBgfPQLUidK9EU0gJ3oQ7JZu75eHoC8CH1o4v9kDomxqhFQull5OswQ6wleD9o/s200/the+importance.jpg" width="132" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
Mi bajom lehetne ezzel a könyvvel? Az, hogy ez egy színdarab. Nem tudom, mikor kezdődött ez nálam és mi egyáltalán a pontos oka, de nem bírok színdarabokat olvasni. Mármint nyilván elolvasom, ha muszáj, de tízből kilencet nem élvezek, még szerencse, hogy olyan rövidek. Ebben az esetben úgy került a kezembe ez a darab, hogy otthon ültem, halálra untam magam az éjszaka közepén, és elkezdtem a telefonomon ingyenes olvasmányok után kutatni. Wilde-ról akkor már tanultunk, tudtam, hogy nem ír rosszul, és láttam, hogy ez a darab elvileg vicces is és rövid is, szóval elkezdtem olvasni. Utána meg alig bírtam visszatartani a röhögést az éjszaka közepén. Nagyon hamar végigolvastam, és talán ez volt az első színdarab, ami tetszett, de úgy igazán. A magyar fordítása sem rossz (<i>Bunbury</i>), vagyis... attól függ, melyik, mert sok van, sokféle hibával (például komplett kihagyott részekkel), de én az angolt javaslom, mert rengeteg nyelvi poén van benne, maga az alapszituáció és a cím is egy nyelvi poén, és amúgy nagyon okos humorral van megírva az egész.</div>
<br />
<b>3. Edith Wharton: <i>The Age of Innocence</i></b><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgn_Cb1boV0I_fBkqIHPc1fK8ldohxo1Og6Au3ALQvCHtVfm09LG86bpr54sMV8EqvljPG4DJRZWlZ0WtzpKHr-qG6YgippPKxPLtbkxuhNAgE6hIuWxrFU1B2OmuAK9xuhwLMxKKynPyv4/s1600/ageof.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgn_Cb1boV0I_fBkqIHPc1fK8ldohxo1Og6Au3ALQvCHtVfm09LG86bpr54sMV8EqvljPG4DJRZWlZ0WtzpKHr-qG6YgippPKxPLtbkxuhNAgE6hIuWxrFU1B2OmuAK9xuhwLMxKKynPyv4/s200/ageof.jpg" width="128" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
És a dobogósok! A harmadik helyre ismét egy romantikus regény kerül, mert a romantikusokat akkor se szeretem. Ez a könyv annyira megfogott anno, amikor olvastam, hogy <b><a href="http://craiglockhart.blogspot.hu/2014/03/edith-wharton-age-of-innocence.html" target="_blank">még egy blogbejegyzés is született róla</a></b>. Épp ezért itt most nem is akarok minden részletre kitérni, azt viszont mindenképpen hozzá kell tennem, hogy ez azért is meglepőbb még a Rebeccánál is, mert ebben még őrült nő sincs. :) Így a regény egy olyan korban, olyan helyen, olyan szereplőkkel és olyan szituációban játszódik, ami abszolút hidegen hagy, de mégis sikerült azt elérnie, hogy teljesen ráfüggjek.</div>
<br />
<br />
<br />
<br />
<b>2. William Shakespeare: <i>Much Ado About Nothing</i></b><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgiAbOGzZVCZXvdF4KSgS1xqztK8Q_dQJf3WYWdtPUk-p1aD8sUbiod8U2F8MkXVNdBDS4taP-tyuY0nFQx4BiKmDNH7wTzqY-uv6PjJ_m-4X4_d2cFS4YgHc3pNPKQQ4wHClsfkQxx3ats/s1600/much+ado.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgiAbOGzZVCZXvdF4KSgS1xqztK8Q_dQJf3WYWdtPUk-p1aD8sUbiod8U2F8MkXVNdBDS4taP-tyuY0nFQx4BiKmDNH7wTzqY-uv6PjJ_m-4X4_d2cFS4YgHc3pNPKQQ4wHClsfkQxx3ats/s200/much+ado.jpg" width="124" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
Úgy látszik, romantikusok és színdarabok váltják egymást ebben a felsorolásban... Na de várjunk csak. Hiszen én anglisztikás vagyok, szeretem a brit irodalmat, és falom a klasszikusokat... Hogy kerül akkor egy Shakespeare-darab a komfortzónámon kívülre, mikor annak a szívében kellene lennie, és minimum veszettül nyáladzva kellene kántálnom napi ötször, hogy Shakespeare az isten? Népszerűtlen vélemény következik: nem szeretem Shakespeare-t. Ez van. Próbáltam megszeretni, több darabot és szonettet is elolvastam tőle, volt, amit többször is, próbáltam meglátni a mondatok szépségét, de mindig ott volt az a számomra végtelenül bugyuta cselekmény, ami az egész addigi törekvést beárnyékolta. Nekem egyszerűen nem csúszik le a torkomon. Aztán idén el kellett olvasnom a <i>Sok hűhó semmiért</i> című vidámabb művét, és már a szokásos előítéletekkel indulva baromira meglepett, amit tapasztaltam: találtam egy Shakespeare-darabot, ami, bár a cselekmény itt is hülyeség úgy, ahogy van, kifejezetten szórakoztató. <i>Öt</i> csillagot kapott tőlem Goodreads-en!</div>
<br />
<b>1. Plato: <i>The Symposium</i></b><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg0VM5nSIvh7MTIhigQPEiGQceC-fiJpbY1GpAEE2mf2iYpK_5Evr6p95fxyTzS0zNlebGyUzm5CmBhGZob8HNBZ_WYfuV9zVl4nr4FoLwVL1_HzS4lP5aftJravl9LQ4UNsu0_WXmEGMcy/s1600/plato.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg0VM5nSIvh7MTIhigQPEiGQceC-fiJpbY1GpAEE2mf2iYpK_5Evr6p95fxyTzS0zNlebGyUzm5CmBhGZob8HNBZ_WYfuV9zVl4nr4FoLwVL1_HzS4lP5aftJravl9LQ4UNsu0_WXmEGMcy/s200/plato.jpg" width="128" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem anno kész kínszenvedés volt végigolvasni az <i>Odüsszeiát</i>, az <i>Iliászt</i> és társaikat. Nem is értettem, nem is érdekelt, és ma már nem is emlékszem se arra, hogy mit olvastam, se arra, hogy mit tanultunk róluk. Ezért amikor Platón <i>A lakomáját</i> kézbe vettem, felkészültem lelkiekben egy újabb hasonló élményre. Aztán a pasas a szövegben összefutott az utcán a fura haverjával, megdumálták, hogy mindketten egy másik haverjuk partyjára mennek, de amikor odaértek, abban egyezett meg a társaság, hogy ma inkább nem nagyon isznak, mert még mindenki rettentő másnapos a tegnapi tivornya után, és inkább elkezdtek arról beszélgetni, hogy mi a franc is az a szerelem, szeretet. A végén persze beesik az a tipikus haverfigura, aki minden bulin a leghülyébb és legrészegebb, aki mindig késik, és mire odaér, már mindig részegebb mindenki másnál, ahogy ez jelen esetben is történt, és elkezdett mindenkit itatni, a buli hivatalosan is elkezdődött. Mert ez történik <i>A lakomában</i>. <i>Komolyan mondom</i>. Annyira meglepődtem, mikor elolvastam, hogy nem sokkal utána el is kezdtem összerakni egy szép hosszú blogbejegyzést róla, hogy motiváljalak titeket az olvasásra, mert tényleg annyira tetszett, hogy ilyen hétköznapi szituációba van beágyazva az a sok filozófiai eszmefuttatás (amik amúgy szerintem teljesen emészthetően vannak tálalva), de sajnos azóta sem fejeztem be. Talán legközelebb?</div>
rentsihttp://www.blogger.com/profile/13357238178465357027noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1509507526379012851.post-65913719573241520312016-08-03T14:36:00.000+02:002016-08-03T14:41:48.750+02:00Alan Bissett: The Incredible Adam Spark<div style="text-align: justify;">
Az elkövetkezendő egy évben sok skót regénnyel fogtok valószínűleg találkozni, ha erre jártok, mivel a kortárs skót irodalomról írom a következő szakdolgozatomat, és ez az egyik könyv a listámról. A témavezetőmtől kaptam kölcsön, de miután elolvastam, el is határoztam, hogy egyszer mindenképpen megszerzem, annyira tetszett. A könyv írója, Alan Bissett egyébként külföldön valamivel ismertebb, mint nálunk (se ő, se ez a könyv nem volt eddig fent amúgy Molyon, én adtam hozzá), több regénye is megjelent, és kreatív írást is tanít többek között például Janice Galloway-jel (<i>The Trick is to Keep Breathing</i>).</div>
<a name='more'></a><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7utMZTaUonQ1E9ZcIFbxUkugR83RdlJ8-KLSw1Gz5KnYdmTiQsXZGsNYUvq25k-Py0vxubGWcP-LkCOew7ZNkBdlDltyR2Fij8NCU454gNU25CX-hYicC2JPxkDqemqyhXoyTgjFthyphenhyphen79/s1600/theincredibleadamsparkcover.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7utMZTaUonQ1E9ZcIFbxUkugR83RdlJ8-KLSw1Gz5KnYdmTiQsXZGsNYUvq25k-Py0vxubGWcP-LkCOew7ZNkBdlDltyR2Fij8NCU454gNU25CX-hYicC2JPxkDqemqyhXoyTgjFthyphenhyphen79/s320/theincredibleadamsparkcover.jpg" width="211" /></a></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif; text-align: justify;">A dazzling performance (think </span><i style="font-family: georgia, "times new roman", serif; text-align: justify;">Forrest Gump</i><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif; text-align: justify;">, think </span><i style="font-family: georgia, "times new roman", serif; text-align: justify;">Curious Incident</i><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif; text-align: justify;">, think Anne Donovan's </span><i style="font-family: georgia, "times new roman", serif; text-align: justify;">Buddha Da</i><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif; text-align: justify;">) from one of Scotland's brightest new talents.</span><span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"></span></div>
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Adam Spark. Eighteen going on eight-and-a-half. Fast-food worker. Queen fan. Last in the queue for luck. On waking from an accident in which he saves a child, he has the distinct impression that all is far from right. What are these curious lights that seem to surround people? Why are animals and machines trying to speak to him? And can he really control time? Is it just his imagination, or has Adam Spark been chosen to become Scotland's first, and only, superhero? This, however, is the least of his problems. The local gang is luring him into deeper and darker peril. His sister and lone carer, Jude, is giving all her love to another woman. And if Jude abandons Adam – or Adam drives her away – all the superpowers in the world won't be able to save him.</span></div>
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">
</span>
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: right;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;">Forrás: <i>Goodreads</i></span></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-family: "georgia" , "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
Azoknak, akik nem tudnak angolul: arról van szó, hogy a főszereplő, Adam Spark ("Sparky") egy 18 éves srác, aki egy gyorsétteremben dolgozik, imádja a Queen-t, és a nővérével lakik. Egy napon megment egy kisgyereket, aki beszalad egy focimeccs közepére, és a baleset következtében szuperképességekre tesz szert: furcsa színes fényeket lát az emberek feje körül, az állatok és a gépek beszélni kezdenek hozzá, és irányítani tudja az időt. Miközben Skócia első szuperhőseként megtesz mindent, hogy megóvja az embereket, a saját életében felmerülő problémákra is megoldást kell találnia.</div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Ha "csak" ennyi lenne, még akár átlagosnak is mondhatnánk a regényt, de van néhány csavar, ami miatt valami egészen mást kapunk ahhoz képest, amire számítottunk. Ami talán a legmeghatározóbb az egész könyvben, az a narráció, Sparky személye: főhősünk mentálisan kissé visszamaradott, és mivel E/1-ben íródott a regény, mi az ő szemszögén keresztül látunk mindent. Ebből adódik az a nagyon különleges helyzet, hogy mi, az olvasók, mivel nagyobb tudással és megértéssel rendelkezünk a világról, mint amire Sparky képes, megértjük azt is, amit ő nem. Amikor például a "pakishop" (:)) boltosával beszélget, ő nem igazán érti, hogy miért nevet rajta a bácsi, mi viszont el tudjuk képzelni a szituációt, és ezáltal mintha kapna egy plusz réteget a narráció. Ugyanez történik azokban az esetekben is, amikor Sparky gyerekek közelében van: mi tudjuk, hogy ő semmi rosszat nem akar a gyerekektől, sőt, a szülők azonban nem látnak bele a fejébe, mint mi, és rosszat sejtenek. Ezek a helyzetek hol aggodalmat, hol sajnálatot keltenek az emberben, máskor meg csak jól megszorongatnám Sparkyt vagy együtt nevetnék a boltossal, annyira aranyos és szeretnivaló.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br />
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg3GhPsp3BnqqRwI-MJU5c6aA4CVijH_4xPvhkq5zrRk13DdqwFLARhhU84VrQlCz9bLF3Agb9fwlUFQbKNGhrJCkYViyLbC7avhK7xN0okhc_2jJKoAgqgHuO1BO1CUZx0JvQ5-hDl7R87/s1600/alanbissett.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg3GhPsp3BnqqRwI-MJU5c6aA4CVijH_4xPvhkq5zrRk13DdqwFLARhhU84VrQlCz9bLF3Agb9fwlUFQbKNGhrJCkYViyLbC7avhK7xN0okhc_2jJKoAgqgHuO1BO1CUZx0JvQ5-hDl7R87/s320/alanbissett.jpg" width="211" /></a>És igen, Sparky karaktere az, ami miatt annyira imádnivaló ez a regény. Ez az E/1. narráció az egyik oka, hogy annyira meg lehet kedvelni, a másik meg, ahogy beszél (avagy gondolkozik). A regény nagy része egy belső monológ, amit Sparky gondolatai alkotnak, ezt töri meg időnként a külvilággal való interakciója. A stílusa baromi pörgős, csak úgy ontja magából a szót, és ez valahogy viszi magával az olvasót, meg át is ragad rá a fiú lelkesedése, és még a legjelentéktelenebb sztori is kétszer olyan érdekesnek tűnik az ő előadásában. Persze a skót dialektust, amit Bissett más regényeiben is használ, és ami sok kortárs skót regény jellegzetessége (pl. Irwine Welsh, Alasdair Gray), meg kell szoknia az olvasónak. Ha olvasott már ilyet előtte az ember, akkor nem lesz vele gond, hamar bele lehet rázódni (én kifejezetten <i>imádom</i>), olyanoknak viszont, akik még nem sok mindent olvastak angolul, nem feltétlenül ajánlom, mert lehet, hogy csak eltántorítaná őket az olvasástól.</div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A többi szereplő sincs rosszul megírva: Jude karaktere például számomra egészen valóságosnak tűnik, a gesztusaiból, testnyelvéből sokszor szépen átjön, hogy mire gondol vagy mit érez, még ha ezeket Adam nem is nagyon fogja fel. Rajta keresztül egyébként több társadalmi probléma is belecsúszik a regénybe: amellett, hogy már a könyv elején kiderül, hogy ő leszbikus, barátaival több politikai, háborúellenes tüntetésen is részt vesznek. Mellette a gyorséttermi társaság is vicces, és az megint csak a Sparky-imádatomat erősíti, ahogy folyton a Hónap dolgozója címért küzd, persze eredménytelenül.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Talán az egyetlen rész, ami nem tetszett, az volt, amikor Adam <b><span style="color: #999999;">[spoiler!]</span></b> nincs eszméleténél, és eljut Óz birodalmába, ahol a halott szüleivel találkozik. Maga az alapötlet, hogy azt mondták neki anno, hogy az apukája, majd az anyukája is elment Ózba ahelyett, hogy megmondták volna neki, hogy halottak, tetszik, mert valahol szomorú és kedves is egyben, de ez a találkozás nekem akkor is túl nem is tudom, milyen volt... Nyálas? Klisés?<b><span style="color: #999999;"> [spoiler vége]</span></b> Na mindegy. Ettől eltekintve viszont mindenkinek ajánlom, aki valami különlegesre, pörgősre vágyik, vagy csak felkeltette az érdeklődését a történet/narráció/nyelvezet. Bár 320 oldalas, egy nap alatt simán el lehet olvasni, mert nagyon olvastatja magát, le se tudtam rakni.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
9/10</div>
rentsihttp://www.blogger.com/profile/13357238178465357027noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1509507526379012851.post-47702318217900809952016-08-02T16:14:00.000+02:002016-08-02T16:16:30.825+02:00Nagy nyári read-a-thon beszámoló<div style="text-align: justify;">
Véget ért a Nagy nyári read-a-thon, amin több-kevesebb sikerrel és néhány nehezítő tényezővel én is részt vettem. Ahogy ígértem, dokumentáltam is közben az eseményeket, és azt hiszem, a legjobb az lesz, ha ezeken a kis bejegyzéseken keresztül mesélem el, hogy milyen volt számomra ez az olvasós maraton.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEglgx3KmXbRRFqW7jvbjv3Ov3vpjMkzmR-rj97X1IXAjnl4lRNGAfEx86Uc3YZW0bXYQNgwhz2M3jZnJXyOMHrov6Z7TXkljMdBNEktt3phVHE9H4R3jX4yuJAXQTq39o-Su9a-asRGd9qE/s1600/readathonny%25C3%25A1r.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="232" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEglgx3KmXbRRFqW7jvbjv3Ov3vpjMkzmR-rj97X1IXAjnl4lRNGAfEx86Uc3YZW0bXYQNgwhz2M3jZnJXyOMHrov6Z7TXkljMdBNEktt3phVHE9H4R3jX4yuJAXQTq39o-Su9a-asRGd9qE/s400/readathonny%25C3%25A1r.png" width="400" /></a></div>
<a name='more'></a><div style="text-align: justify;">
Először is, meg kell nektek mutatnom, hogy mibe írogattam a napi fejleményeket! Már aznap nagyon izgatott lettem ettől az ötlettől, és el is kezdtem tervezgetni, hogy mit hogyan fogok csinálni. Aztán egyik nap vásárolgatás közben megláttam ezt a kicsi, de annál vastagabb füzetecskét, és éreztem, hogy igen, ez lesz az:</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjdowbpaOkCvh0UEpN4AqEexmfCpiq7Xvdo0DzFOB48NNjyvEf3qTDsoU31tXNjNV0-lcDlor3EOJb0G4062OdK07GwQVVrsXL36LAaRHijkcb9Wh6Q9G9mEZ9BUCVbL-GQUQDAqTE921Al/s1600/cicael%25C3%25B6l.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjdowbpaOkCvh0UEpN4AqEexmfCpiq7Xvdo0DzFOB48NNjyvEf3qTDsoU31tXNjNV0-lcDlor3EOJb0G4062OdK07GwQVVrsXL36LAaRHijkcb9Wh6Q9G9mEZ9BUCVbL-GQUQDAqTE921Al/s320/cicael%25C3%25B6l.jpg" width="240" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjfQSvDMBan2PeC614tNkqF8gJ_DSOIoR_2ZHTNX92XF6V3gwSK1tdCbJvP9KNIatKwTcG9cmPsW6x65s8-POBwX7bzBhk6bZHd2pcoqvzfC_0dJUWBHH2mJ0RhmoqsN1ehOtZPcx5qLcNL/s1600/cicah%25C3%25A1tul.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjfQSvDMBan2PeC614tNkqF8gJ_DSOIoR_2ZHTNX92XF6V3gwSK1tdCbJvP9KNIatKwTcG9cmPsW6x65s8-POBwX7bzBhk6bZHd2pcoqvzfC_0dJUWBHH2mJ0RhmoqsN1ehOtZPcx5qLcNL/s320/cicah%25C3%25A1tul.jpg" width="240" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
Annyira nem vagyok macskás (bár van egy, meg is próbáltam vele együtt lefotózni a füzetecskét, de esélytelen), de valamiért nagyon megtetszett, úgyhogy rögtön meg is vettem. Na, de most már lássuk a tényleges posztokat!</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
<b>Első nap - 07.25. hétfő</b></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<span style="font-family: "courier new" , "courier" , monospace;">9:14.</span> Elkezdtem olvasni a <i>We Were Liars</i>-t. Már nagyon vártam, hogy nekiállhassak a könyveknek, de mégsem bírtam felkelni (vagy éjfélkor elkezdeni), ahogy terveztem. Nekem egyébként nehezített read-a-thonom lesz: hétfőtől csütörtökig dolgozok minden délután, hétvégén meg barátnős ünnepelgetésre megyek, úgyhogy igazán minimális időm lesz olvasásra. Arról már letettem, hogy minden kiszemelt könyvet elolvassak a héten, de azért kettőt mindenképpen szeretnék.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<span style="font-family: "courier new" , "courier" , monospace;">10:57.</span> Meg kell lassan állnom, mert ennem és készülődnöm kell. Nem olyan rossz eddig a könyv, bár nem is valami jó, A nyelvezetétől hülyét kapok, mert a sok ismétlés meg cifra kifejezés miatt számomra borzasztó csicsás és mesterkélt, jobban szeretem a realistább-minimalistább megfogalmazást. (Most komolyan, ki gondol ilyesmiket, mint ez a lány? Kb. 11 éves kislányok, miközben olyan emberekről és szerelmekről álmodoznak, amik nem is léteznek.)</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
Az "útra" a novelláskötetet viszem; majd meglátom, mennyit haladok vele, mert nem nagyon tudok buszon olvasni, főleg ilyen kis húszperces utak alatt.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<span style="font-family: "courier new" , "courier" , monospace;">12:27.</span> Amúgy a srác meghalt a könyvben, ugye?</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
<b>Második nap - 07.26. kedd</b></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "courier new" , "courier" , monospace;">7:43.</span> Most komolyan, muszáj ez a Heathcliff hülyeség? Blöe. Az egész könyv blöe. Elkényeztetett kis picsák irreális picsogása. [Bocsánat azoktól, akik szeretik a <i>We Were Liars</i>-t. :)] Egyébként sikerült ma hamar felkelnem, mert úgy volt, hogy megyünk futni. De nem mentünk.</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "courier new" , "courier" , monospace;">11:18.</span> Ha nem feküdtem volna vissza egy órára, már elolvastam volna ezt a... könyvet. Túl komolyan veszi magát. Meh. Utálok benne mindenkit. Nemsokára megint indulnom kell dolgozni, úgyhogy a <i>We Were Liars</i> befejezése már csak estére marad. Útközben viszont a <i>Hajmeresztő novellákat</i> olvasom, ami nem is olyan rossz. Kb. az egyharmadánál járok, és vannak benne érdekes történetek. Tényleg felüdülés a másik regény után ilyesmit olvasni.</div>
<br />
<b>Harmadik nap - 07.27. szerda</b><br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "courier new" , "courier" , monospace;">2:11.</span> Most. Komolyan. Mondtam, hogy meghalt.</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "courier new" , "courier" , monospace;">11:30.</span> Ma reggel a <i>Hyperbole and a Half</i>-ot kezdtem el. Folyton arra gondolok a sok kép láttán, hogy milyen jó lenne, ha nyomtatott könyvként lenne meg. És... <i>kutyák</i>!</div>
<br />
<b>Negyedik nap - 07.28. csütörtök</b><br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "courier new" , "courier" , monospace;">11:58.</span> Tegnap este ("este"...) már nem volt időm és energiám olvasni, ma délelőtt meg nagyrészt főztem, de azért jutott egy kis idő olvasásra is. Ez a <i>Hyperbole</i> nagyon jó, a depisebb (haha) részeket is nagyon élvezem. Most ismét dolgozni megyek, de holnap végre már nem. Yay.</div>
<br />
<b>Ötödik nap - 07.29. péntek</b><br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "courier new" , "courier" , monospace;">2:00.</span> Elolvastam! Néhol magamra ismertem a könyvben, a kutyás részek meg nagyon királyak voltak. A libán meghaltam. Tervek a jövőre nézve: olvasni a lány blogját, és ajánlót írni a sajátomra erről a könyvről.</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "courier new" , "courier" , monospace;">16:06.</span> Ma itthon voltam nagyjából, de egy percem se volt olvasni a takarítástól és a fordítástól. Csak útközben és várakozás közben olvastam el egy hajmeresztő novellát, de még mindig maradt vagy 20 oldal. Nemsokára megyünk haza és ünnepelni, úgyhogy az egyetlen esélyem a vasárnap maradt. Hajrá!</div>
<br />
<b>Hatodik nap - 07.30. szombat</b><br />
<br />
---<br />
<br />
<b>Hetedik nap - 07.31. vasárnap</b><br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "courier new" , "courier" , monospace;">17:30. </span>Most kezdem az <i>Alex Woods</i>-ot, és ha nagyon-nagyon jó, talán még van is rá esély, hogy befejezzem. A novelláskötet maradék 20 oldalát meg majd beszúrom valahova.</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "courier new" , "courier" , monospace;">20:47.</span> Oké, feladom. A barátom meg van fázva, és a gyógyszer-meleg tea kombó mellett a társaságomra is jobban igényt tart a szokásosnál, úgyhogy terápiás célból meg kell néznünk az <i>Outcast</i> legutóbbi három részét, amivel még le vagyunk maradva. (Végülis... képregényből készült, na... :D) Ez azt jelenti, hogy ma már biztosan nem fejezek be semmit, úgyhogy az állás:</div>
<br />
<b>Elolvastam:</b><br />
<ul>
<li><i>We Were Liars</i></li>
<li><i>Hyperbole and a Half</i></li>
</ul>
<b>Elkezdtem:</b><br />
<ul>
<li><i>Hajmeresztő novellák</i> (20 oldal maradt)</li>
<li><i>The Universe Versus Alex Woods</i> (másfél fejezetet olvastam)</li>
</ul>
<div>
Ez összesen kb. 750 oldal.</div>
<div>
<br /></div>
<br />
<i>Game over!</i><br />
<div style="text-align: justify;">
Az fáj a legjobban, hogy a novellákból csak egy kb. tízperces olvasnivaló maradt hátra, és hogy pont azt a kihívást nem tudtam teljesíteni, ami a legjobban érdekelt. Mindenesetre ha lesz, akkor jövőre is találkozunk a nagy nyári read-a-thonon, de már idén augusztusban sem fogok tétlenül ülni: épp azt tervezem, hogy milyen könyvekkel "nevezzek" az augusztusi könyves olimpiára. :)</div>
rentsihttp://www.blogger.com/profile/13357238178465357027noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1509507526379012851.post-52255539712207119712016-07-07T13:53:00.000+02:002016-07-07T13:56:15.583+02:00Nagy nyári read-a-thon tervek<div style="text-align: justify;">
Itt a nyár, végre temérdek szabadidőm van (haha, <i>nem</i>), ezért egyből felcsillant a szemem, mikor megláttam, hogy a <i><a href="http://nancykonyvei.blogspot.hu/2016/07/nagy-nyari-readathon-avagy-tartsunk.html" target="_blank">Book Heaven</a></i> és az <i><a href="http://lovingawildbook.blogspot.hu/2016/07/nagy-nyari-read-thon-veletek.html" target="_blank">Always Love a Wild Book</a></i> bloggerei read-a-thon-t szerveznek. Ha még nem hallottatok ilyesmiről, annyi a lényege, hogy egy megadott időkereten belül (jelen esetben július 25-31.) annyi könyvet olvassunk, amennyit csak bírunk. Külföldön ez nagyon népszerű, Magyarországon viszont kevesebb példa akad rá, ezért különösen örülök, hogy erre a felhívásra most rábukkantam. Az alábbiakban megmutatom, hogy milyen könyveket tervezek elolvasni azon a héten.<br />
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjRVGYW81R3PTHXiZVZbY0USt1IbKkaCFmJ3LjF_Gg_2t8_QZXxoFgA5yfBKwI7D32872SZGZJ6WCQy4ZLe4_dmPLDnCXMETlo1ZqgpW2mTQMDZRldMAQa9kdvLli3CW9vvt8yQN3PCkkg0/s1600/readathonny%25C3%25A1r.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="233" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjRVGYW81R3PTHXiZVZbY0USt1IbKkaCFmJ3LjF_Gg_2t8_QZXxoFgA5yfBKwI7D32872SZGZJ6WCQy4ZLe4_dmPLDnCXMETlo1ZqgpW2mTQMDZRldMAQa9kdvLli3CW9vvt8yQN3PCkkg0/s400/readathonny%25C3%25A1r.png" width="400" /></a></div>
<br />
<a name='more'></a><div style="text-align: justify;">
A <i>Nagy nyári read-a-thon</i> július 25-én éjfélkor kezdődik és egészen július 31. éjfélig fog tartani. Ezen az egy héten annyit kell olvasni, amennyit csak bírsz, és így, ha minden jól megy, rövid idő alatt jelentősen csökkentheted a várólistádat (bár... az enyém 200 vagy 300 könyv körül van jelenleg, szóval ez csak csepp a tengerben :). A szervezők, Nancy és Abstractelf segítségül néhány minikihívást is kitaláltak, hogy jobban motiváljanak az olvasásra, így én is főleg ezek alapján válogattam ki a könyveket, amiket el szeretnék olvasni.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<b>1. Olvass el egy regényt, amelynek a borítóján található sárga és/vagy zöld szín!</b><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjYf6IQpYBz118dr4KLSuL2BCaMPhY09e1vNE3AzlaW7NfM7Ive7rAdPM6Rt8_Y8vrnPdrNzO2Yg86tSZ5ZQbDtGaYdU5nKSt9yXd6loScQ9T4o99vazdRNrq1Hzrw3s9N52R_yNCID7lYK/s1600/hyoerbole.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjYf6IQpYBz118dr4KLSuL2BCaMPhY09e1vNE3AzlaW7NfM7Ive7rAdPM6Rt8_Y8vrnPdrNzO2Yg86tSZ5ZQbDtGaYdU5nKSt9yXd6loScQ9T4o99vazdRNrq1Hzrw3s9N52R_yNCID7lYK/s200/hyoerbole.jpg" width="132" /></a></div>
<i>Hyperbole and a Half: Unfortunate Situations, Flawed Coping Mechanisms, Mayhem, and Other Things That Happened</i><br />
<div>
Allie Brosh<br />
<div>
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Fogalmam sincs, pontosan miről is fog szólni ez a könyv, de <i>Goodreads</i>-en már régóta a várólistámon csücsül, az értékelései is nagyon jók, úgyhogy itt a tökéletes alkalom, hogy elolvassam. Mostanában amúgy is hajlok a könnyedebb olvasmányok felé, mert az utolsó vizsgámra rengeteg klasszikust el kellett olvasnom (Orwell, Huxley, stb.), amik persze jók, csak már zsong tőlük a fejem. Ez kis viccesnek, szórakoztatónak tűnik, ideális nyári olvasmány.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<b>2. Olvass el egy regényt, ami nyáron játszódik vagy szerepel benne nyaralás!</b></div>
<div>
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiDrBIdzkH4yM6B-TimJjmT2qCz6HrTpkLX7MVB5DnhAuA7TSweoimvjzR0-9BPe6uXyFlzG3OTunOrMgKod5zqRctllIcmiEwGkAtR_1TZSn836LFVjd3uwSU2vf2zJgMF6KuSSar4AMYq/s1600/wewereliars.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiDrBIdzkH4yM6B-TimJjmT2qCz6HrTpkLX7MVB5DnhAuA7TSweoimvjzR0-9BPe6uXyFlzG3OTunOrMgKod5zqRctllIcmiEwGkAtR_1TZSn836LFVjd3uwSU2vf2zJgMF6KuSSar4AMYq/s200/wewereliars.jpg" width="131" /></a></div>
<i>We Were Liars</i></div>
<div>
E. Lockhart<br />
<div>
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Rákerestem <i>Google</i>-ben, hogy milyen nyáron játszódó könyvek vannak, mert magamtól egyet sem tudnék mondani, és ezt találtam az egyik <i>Goodreads</i>-es listán. Szintén régóta várólistás már, mert <i>Molyon</i> meg mindenütt láttam, hogy sokan olvassák és dicsérik, bár kissé félek tőle, mert a stílusa és a tartalma alapján nem olyan, mint amiket amúgy olvasni szoktam. Ez mondjuk nem baj, sőt, épp azon vagyok mostanában, hogy kicsit kilépjek a komfortzónámból, és olyasmiket is kézbe vegyek, amiket máskor nem, így tervezek nyárra néhány chicklit, romantikus és non-fiction könyvet is többek között, majd meglátjuk.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<b>3. Olvasd el újra az egyik regényedet!</b></div>
<div>
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Meh. Ezt a kategóriát valószínűleg kihagyom, mert rájöttem, hogy semmit sincs türelmem újraolvasni. Régen még ment például a <i>Harry Potterrel</i>, meg az <i>Állatfarmot</i> is olvastam legalább háromszor (jó, az igazsághoz hozzátartozik, hogy esszéíráshoz kellett újraolvasnom), de inkább frusztrál ahelyett, hogy szórakoztatna. Ha a többi kategóriát teljesítettem és még marad időm (valószínűleg nem), akkor vagy megpróbálkozok valamivel, vagy választok valamit, amit még nem olvastam, és amihez épp kedvem lesz.</div>
<div>
<b><br /></b></div>
<div>
<b>4. Olvass el egyet a szervezők kedvencei közül!</b></div>
<div>
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj4Nz2aKvO-IXYmInA9_lcfGQq0d8zTs3BhidC_prIJH-zGyjnp4oiZ5UlTNCuOVxRTMlSo30X7rOGWKSbGAF1E_vlP742jYwss4f7eyBZApMKqIAValRePtkW9U9siubtuvZGn5oa0Sjok/s1600/alexwoods.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj4Nz2aKvO-IXYmInA9_lcfGQq0d8zTs3BhidC_prIJH-zGyjnp4oiZ5UlTNCuOVxRTMlSo30X7rOGWKSbGAF1E_vlP742jYwss4f7eyBZApMKqIAValRePtkW9U9siubtuvZGn5oa0Sjok/s200/alexwoods.jpg" width="140" /></a></div>
<i>The Universe Versus Alex Woods</i></div>
<div>
Gavin Extence<br />
<div>
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A leírása alapján szokatlannak tűnik ez a könyv, szóval rögtön felkeltette az érdeklődésemet, még ha 400 oldalas is. Kurt Vonnegut-hoz és Neil Gaiman-hez is hasonlítgatják az értékelők, úgyhogy mindenképp bele fogok olvasni. Ez a kedvencem egyébként a minikihívások között, mert valaki más kedvenc könyvét olvasni szerintem kicsit olyan, mintha belemásznál a fejébe. :)</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<b>5. Olvass el egy szabadon választott regényt!</b></div>
<div>
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjsbz0VQWoMZU592LFUnsIlWwKjCOvODs8NixvPWnym1tN0yCHHrvIw9pYH9_RG33rn4YcoqLJkAyHxvLzN1MyeMFIK9e37HP3dG7qwPHUWMsl-4yXD851hgySSKGHGxyCyU_S3mUKy2zaI/s1600/hajmereszt%25C5%2591.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjsbz0VQWoMZU592LFUnsIlWwKjCOvODs8NixvPWnym1tN0yCHHrvIw9pYH9_RG33rn4YcoqLJkAyHxvLzN1MyeMFIK9e37HP3dG7qwPHUWMsl-4yXD851hgySSKGHGxyCyU_S3mUKy2zaI/s200/hajmereszt%25C5%2591.jpg" width="117" /></a></div>
<div>
<i>Hajmeresztő novellák: Tizenkét bűnügyi történet</i></div>
<div>
Alfred Hitchcock (szerk.)</div>
<div>
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Az utolsó kategóriához egy vékony kis novelláskötetet választottam, amit Alfred Hitchcock szerkesztett. Nem valami mai darab, de időtlen idők óta a polcomon porosodik már, és úgy érzem, tökéletes lesz egy-egy regény között levezetésként. Ezzel így két legyet is ütök egy csapásra: régi célom, hogy több novellát olvassak, mert azokon kívül, amik az egyetemre kellenek, nem nagyon szoktam, főleg nem magyarul, valamint végre azokhoz a könyvekhez is hozzányúlok, amik a polcomon állnak.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Ezt a négy könyvet szeretném tehát mindenképpen elolvasni, esetleg még egy ötödiket, ha ezekkel sikerül idő előtt végeznem. Teljesíthetőnek tűnik, de ki tudja még, mi lesz július utolsó hetében. :) Abstractelf blogján amúgy ráakadtam néhány <a href="http://lovingawildbook.blogspot.hu/2015/07/cramathon-ujratoltve-avagy-sikeres-read.html" target="_blank">cram-a-thon-os posztra</a>, ahol naplószerűen leírja a történéseket egy-egy read-a-thon-on, azaz, hogy mikor mibe kezdett bele, hogy halad, stb., és annyira megtetszett ez az ötlet, hogy úgy döntöttem, ezt a kis nyári read-a-thon-t most én is megpróbálom dokumentálni, előbb kézzel írva, aztán itt is, mert nagyon élveztem olvasni és elképzelni, amiket ő leírt. Ha neked is megtetszett ez az ötlet és szeretnél részt venni a <b><i>Nagy nyári read-a-thon</i></b>-on, akkor <a href="http://lovingawildbook.blogspot.hu/2016/07/nagy-nyari-read-thon-veletek.html" target="_blank"><b>itt</b></a> vagy <a href="http://nancykonyvei.blogspot.hu/2016/07/nagy-nyari-readathon-avagy-tartsunk.html" target="_blank"><b>itt</b></a> megnézheted a részletes leírását. Együtt könnyebb, én már nagyon várom! :)</div>
</div>
rentsihttp://www.blogger.com/profile/13357238178465357027noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-1509507526379012851.post-39505373147697258932016-06-09T10:54:00.000+02:002016-06-09T11:00:03.769+02:00Könyvek ingyen ÉS legálisan?!Igen. Ez itt a reklám helye.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgMrj4NlgHo8l7vexeJ3CUmHfEkH1yGgmoQVy6PQSKP1pfz2dGzLyEC_mQydLCpfKsSYeSUw8WSLYS2_wZp-88T8TVFmvwoIr8agCUWjoAxyGm9O2AJW-7Ra23Fbqn7TAXCHfI5zbJsI2Vh/s1600/books-free-suitcase-vintage-Favim.com-416902.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="220" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgMrj4NlgHo8l7vexeJ3CUmHfEkH1yGgmoQVy6PQSKP1pfz2dGzLyEC_mQydLCpfKsSYeSUw8WSLYS2_wZp-88T8TVFmvwoIr8agCUWjoAxyGm9O2AJW-7Ra23Fbqn7TAXCHfI5zbJsI2Vh/s320/books-free-suitcase-vintage-Favim.com-416902.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<a name='more'></a><div style="text-align: justify;">
Gondolom Ti, akik erre jártok és könyves blogokat olvasgattok, szerettek könyveket vásárolni, legyen szó akár ebookról vagy "hagyományos" könyvről. Sajnos azonban biztos nem én vagyok az egyetlen, aki hiába szeretne vásárolgatni, egyszerűen nincs pénze rá, és aztán szomorúan csücsül az ágyban (vagy persze elmegy könyvtárba, de na, értitek). Olyan is előfordul, hogy csak simán szeretnék olvasni valami könnyedebb dolgot, valamit, ami elüt a megszokottól (jók, jók a klasszikusok, de a sokadik után rá tud unni az ember), de épp amiatt, hogy valami eltérőt akarok olvasni, nem vagyok benne biztos, hogy szeretnék pénzt kiadni érte, hiszen lehet, hogy 30 oldal után azt mondom, ez... nagyon rossz. Ilyenkor jönnek jól az olyan oldalak, ahol összegyűjtik az időszakosan ingyenesen letölthető ebookokat, hiszen csak letöltöd, beleolvasol, és ha nem tetszik, akkor nem bánta egy forintod sem, ha meg igen, akkor akár rendes könyvformátumban is megveheted és/vagy hagyhatsz egy értékelést a többi érdeklődőnek, hogy minél többen letöltsék a könyvet, és ezzel támogassák a szerzőt. Az egyik ilyen oldal, amit most szeretnék bemutatni nektek, a <i><a href="https://www.freebooksy.com/" target="_blank">Freebooksy</a></i>.</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://www.freebooksy.com/" target="_blank"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg9glWV1Su4gXFe0nfflFKrXpNQHv7NuLGQXOG1gpAIyzizaDDy5iXkIq3RUZS_AFZj3h14rejGsS38JYGD4M7RE-9hbZb7nav98BYVfipXRExHI4UnscEP9xD-c5g5EwyM4jKeM5w0bcTw/s200/402035_348854998478061_592187019_n.jpg" width="200" /></a></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
A Freebooksy lényegében egy gyűjtőoldal, ahol az üzemeltetők összeszednek néhány éppen ingyenes könyvet. Az oldal naponta frissül, ami azt jelenti, hogy minden egyes nap több műfaj ingyenes ebookjai közül válogathatunk. Novelláktól kezdve, gyermekkönyveken és YA köteteken át, egész könyvcsomagokig mindenfélét lehet itt találni. Persze minőségileg biztosan akadnak gyengébbek is köztük, ugyanakkor nem ritka, hogy öt csillagos értékelésű ebookokkal is találkozhatunk a kínálatban. Erről meggyőződhettek, ha megnézitek a könyv értékeléseit az adott letöltőoldalon vagy mondjuk Goodreads-en, bár, mivel ingyenes, az sem fáj annyira, ha valami silányabbat választunk.</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
A legtöbb könyv az Amazonról van idegyűjtve, ezek tehát mobi kiterjesztésű fájlok (Kindle ebook olvasón vagy annak a PC/mobil változatán olvasható, vagy más olvasó alkalmazásokon, amikkel lehet mobit is használni), de van, aminél a Nook/Kobo/Apple opció is elérhető. Az Amazontól nem kell megijedni, nagyon egyszerűen hozzá lehet férni ezekhez a könyvekhez: akinek van az Amazonon regisztrált fizikai ebook olvasója, annak csak annyi a dolga, hogy bejelentkezik, a megvásárolni kívánt könyv oldalán beállítja, hogy arra az eszközre szeretné letölteni a könyvet, és rákattint a vásárlós linkre. Természetesen azok is használhatják ezt a funkciót, akiknek nincs ebook olvasójuk, mint nekem: szintén regisztrálni kell Amazonra (ez nem kerül semmibe, csak néhány percbe), és le kell tölteni a Kindle ebook olvasót PC-re (szintén ingyen), beállítani, hogy erre kerüljenek rá a megvásárolt ebookok, és ezután már csak kattintgatni kell. A megvásárolt könyv így automatikusan megjelenik a Kindle olvasódban, vagy ha nem, csak rákattintasz a szinkronizálásra, és kész. Hogy egyértelműbb legyen, csináltam néhány képet a folyamatról:</div>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjTcr0lB6HqbC5yJG7KXrmVwB5al9UaolmBEWP51rdAyY6303gPKynaZMZdxZ6vrkJbdiftzJSFVch_5zVLrqAiHq8jCF0s_ROSISk4rOY1Ss30eWuw8_TK1DvMDbSXeO_diCII9qi6lygl/s1600/ebook1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjTcr0lB6HqbC5yJG7KXrmVwB5al9UaolmBEWP51rdAyY6303gPKynaZMZdxZ6vrkJbdiftzJSFVch_5zVLrqAiHq8jCF0s_ROSISk4rOY1Ss30eWuw8_TK1DvMDbSXeO_diCII9qi6lygl/s400/ebook1.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Kiválasztjuk a könyvet, majd rákattintunk valamelyik opcióra.</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEikWGQ5gXGxBSnGxYba_L-jR1RsfDS18u6bYYnn6Re0u6DqoL7d4DHTAjzAcO9He883uM6B8yqy9Dl98HoI7sKbzq13neRCAJsyJIkZwKWo0EZ3ldQvwh9anYfHrMoiNLoaCtIYQ4naufS9/s1600/ebook2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="151" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEikWGQ5gXGxBSnGxYba_L-jR1RsfDS18u6bYYnn6Re0u6DqoL7d4DHTAjzAcO9He883uM6B8yqy9Dl98HoI7sKbzq13neRCAJsyJIkZwKWo0EZ3ldQvwh9anYfHrMoiNLoaCtIYQ4naufS9/s400/ebook2.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Én a Kindle-re kattintottam, ezért az Amazon oldalára kerültem. Be vagyok jelentkezve, jobbra kiválasztom, hogy hova kérem a könyvet, majd arra a sárga gombra kattintok fölötte. Az árat jobb, ha ellenőrzitek kattintás előtt, mert lehet, hogy már nem ingyenes a könyv.</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEixzhkgvYfNr28AVITt-UIAELCSLxFsKxNFd0ERMUcuHkO6Sbhem_r-OMjTmM-7TP67IrzsLrcyNiL_tEPxA4C3KM32Wz7r1mx61DbhRSV-bJsRgq1GcQlbhbMRXAQ2EXSoMjIm3GPFDiJ3/s1600/ebook3.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="120" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEixzhkgvYfNr28AVITt-UIAELCSLxFsKxNFd0ERMUcuHkO6Sbhem_r-OMjTmM-7TP67IrzsLrcyNiL_tEPxA4C3KM32Wz7r1mx61DbhRSV-bJsRgq1GcQlbhbMRXAQ2EXSoMjIm3GPFDiJ3/s400/ebook3.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ha sikeres volt a vásárlás, egy köszönőoldal jelenik meg. Itt akár más eszközökre is elküldhetitek a könyvet, azaz a fizikai ebook olvasótokra, egy másik PC-s Kindle olvasóra, vagy akár a Cloud Readerben is olvashatjátok.</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgj_6fcpa1Qh4XRcx8XDth524IESOuJVGVeRdwFMR-jhSeDt4GtVytuwexoAyooDvdpr2YCx7TPfbroFVTX47_m1fKQ44ECzLmYOzA4mKf7JxB3a5Wyaymxdg3Y-UDk-1djfqCiCrfGJ38c/s1600/ebook4.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="223" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgj_6fcpa1Qh4XRcx8XDth524IESOuJVGVeRdwFMR-jhSeDt4GtVytuwexoAyooDvdpr2YCx7TPfbroFVTX47_m1fKQ44ECzLmYOzA4mKf7JxB3a5Wyaymxdg3Y-UDk-1djfqCiCrfGJ38c/s400/ebook4.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Végül ha megnyitjátok a Kindle olvasót, láthatjátok, hogy már ott is van a kért könyv, lehet olvasgatni. Ha mégsem, kattintsatok balra a Library felirat melletti körforgásos szinkronizálós gombra.</td></tr>
</tbody></table>
<div style="text-align: justify;">
Természetesen a könyvek angol nyelvűek, így főleg azoknak ajánlott, akik tudnak is valamennyire angolul, de én kezdőknek is javasolnám a böngészést és a próbálkozást, múltkor például egy nagyon aranyos bocis mesét találtam, aminek a nyelvezete sem volt túl bonyolult, és a végén még kis szószedet is volt (<i><a href="https://www.amazon.com/Choco-Cow-Anna-Salole-ebook/dp/B01FG38KAW?ie=UTF8&*Version*=1&*entries*=0" target="_blank">Choco the Cow</a></i>). Amazonon egyébként a Freebooksy-n soroltakon kívül még sok-sok ingyenes könyv van (klasszikusok például), és nemcsak angolul (múltkor például rengeteg orosz nyelvűre bukkantam keresgélés közben), úgyhogy érdemes nézelődni. Freebooksy-n műfajonként is böngészhetünk, vannak horrorok, scifik, romantikusok (sok-sok erotikus-szeximilliárdosos), krimik, disztópiák, fantasyk, non-fictionök, egyszóval mindenféle. A végére itt egy random lista kedvcsinálónak (vigyázz, lehet, hogy mire te nézed, már nem ingyenesek!):</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://www.amazon.com/dp/B00R693TWO" target="_blank"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxOWKHgTALTvtC0kw-0TjpF3DTAp07HPenF7JJbBuU5RoRO4gT2Aclf6lMSulL7btmZRRBX5cG4opAFnbUKNcwcB7SGciLFwWX2VLQLkmMjXOVp3Wx1vUwT10IpoAOyd4XwVnq3t8IpXKK/s200/k%25C3%25B6nyv04.jpg" width="130" /></a><a href="https://www.amazon.com/Hush-Mason-Black-Book-1-ebook/dp/B01632FGSY" target="_blank"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh4mP1wk_a7mg0KnhHviL1nm2OeEXhdmpQzkkYlclIsDKedZX44j-ARRMYk0zYXXMJT_aFadmz7XnDvIcQckZwvXl3KzdnQ-a1TkWhM1iwRZHgk7rztRvnUqwvR6tTonjYABs5AauWxJcYn/s200/k%25C3%25B6nyv02.jpg" width="133" /></a><a href="http://www.amazon.com/dp/B00KYTR3A2" target="_blank"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhOBT97-psUlMhFV8Jl06h_Nss0BrDBETRwaubiYq8zE8r8oHg6ZX-qzXfxky_r9Y4go0_Bk_Shzcg71GyfSvgBy0sGqLKDVILo_pYzYGkiLtzhn56p6U9iS0LPkkXQtjQEDqz_MwuomC8H/s200/k%25C3%25B6nyv03.jpg" width="123" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://www.amazon.com/dp/B010TXRFJ6" target="_blank"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj6JyQyVE5OhSCfgFrfgarwZ77H4jsT75tlJOwRorXipVQE6IejI7V9aOQ4Hw628r6DLQstyzWw_ot68SETaMa0FUfHn-SM_jcmaBp2oVfdNKtjbjkzYT20f92sdBCwGcjFnaQU3U7fRWGw/s200/k%25C3%25B6nyv08.jpg" width="133" /></a><a href="http://www.amazon.com/dp/B01091DBYQ" target="_blank"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj1BWMq-c7sZHYj4YKUtC08yYMaykOQNMsOPIqd-LvGd0hDMq32EYl0hvyWUoZkKy_6BGfFjNCrA3UeeaHMdAlLEt3RE7U6pg909OANtiCLptvxlGBN5-e3UBYChG6eY8_siuu3qhG2RuGA/s200/k%25C3%25B6nyv01.jpg" width="125" /></a><a href="http://www.amazon.com/dp/B00KQO5P1O" target="_blank"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgmwFaN5f_Wwo-xVqpGzDnmD2_ZLQgNpHiTxf1hYOWonWqaAgcCBdvmgjIQjA9EuaOPfTgtfKLy9Hm5P_21bLml2xuMCtrPmskReVDsz8Y9k6sZpsKN_0nxJ3F4wQ_A5rjFzMM7GTxTmBQo/s200/k%25C3%25B6nyv09.jpg" width="122" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://www.amazon.com/dp/B01CZC717K" target="_blank"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgoNGravLSXW0FjPjqXh-1vHgaCBsEbvgasz51K-gkp9YZ6nqJLRJLlfrQIj9IQkMNBOTt7qTmU31mfwRA0XTGCF3CFZGWlGvo_KwyjDy8PjO6B21xl3pmHnUdgi7gRp5PgqjnNBvLHTRAp/s200/k%25C3%25B6nyv06.jpg" width="133" /></a><a href="http://www.amazon.com/dp/B01EPUY8I0" target="_blank"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjAFkSA6QaDYtZxf5dOIV7W8AC6QTlSYUqqUoD6WPwjvxEkL-DtD_xoqlLYNM9AeVMguztGLKfwIYmJERQaJR2Xz75rU2g9PZuzezPKJwDCmLqHOF8FVL9ECzr29IZRqZuYrzHOVbOWKfmu/s200/k%25C3%25B6nyv07.jpg" width="125" /></a><a href="http://www.amazon.com/dp/B00XGYO2C4" target="_blank"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgPZpLmbTPB4gRUdJ2L88djAGaVh5cJUggRaS-pIEcqRoerMfE-Ryhw1XNWY9A_mTCGR_WjM_HDVwm6yxaKDR8P7GEbn-Gw0wFf3X-IZsjrd6cFMItyk2E17-IVmZk2V5Q4fxL2XqvwzckF/s200/k%25C3%25B6nyv05.jpg" width="133" /></a></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
A Freebooksy üzemeltetőinek van egyébként (többek között) egy <i><a href="https://www.bargainbooksy.com/" target="_blank">Bargain Booksy</a></i> nevű oldaluk is, ahol 99 centes ($0,99) könyveket listáznak, illetve <a href="http://imgur.com/gallery/e1yYXUU" target="_blank">itt egy kb. 100 oldalból álló gyűjtés</a> is más, legálisan letölthető és ingyenes külföldi könyvekről. Magyar könyvekhez meg persze ott a <a href="http://mek.oszk.hu/" target="_blank">MEK</a>.</div>
rentsihttp://www.blogger.com/profile/13357238178465357027noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1509507526379012851.post-72160406192855376652016-05-30T13:47:00.000+02:002016-05-30T13:47:00.064+02:00Az őrület határán #1 - Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója<div style="text-align: justify;">
Rengeteg olyan könyvet olvasok, amelyben az őrület valamilyen formában fontos szerepet játszik, ezért úgy gondoltam, külön rovatot is szentelhetnék a témának. Különböző témába vágó könyvek értékelését hoznám el nektek több-kevesebb rendszerességgel, amelyek között nemcsak fikció, de akár tudományos jellegű szövegek is lehetnek, amikbe szerintem érdemes beleolvasnia annak, akit érdekel az ilyesmi. Az őrület határát első körben egy hazai szerző, Csáth Géza soraival szeretném átlépni.</div>
<br />
<a name='more'></a><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjrjjQLwFN1jfu5U8VFOUUhoBWN1IKK1Z3ZyFbUxaeGd9qgJOoeCF1oekI7Xv3k2szILnBWDqzyPGypSdehU9_72xVPKAdBTIf7Km-IbwEDqDcoSC47nI0l3aNDEqM6BQvzkKbYyKqv024_/s1600/cs%25C3%25A1.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjrjjQLwFN1jfu5U8VFOUUhoBWN1IKK1Z3ZyFbUxaeGd9qgJOoeCF1oekI7Xv3k2szILnBWDqzyPGypSdehU9_72xVPKAdBTIf7Km-IbwEDqDcoSC47nI0l3aNDEqM6BQvzkKbYyKqv024_/s320/cs%25C3%25A1.jpg" width="195" /></a></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: white; font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif; font-size: 15px; line-height: 22.5px;">E század elején egy csodálatos fantáziával és íráskészséggel megáldott fiatal nő került a budapesti Moravcsik-féle elmeklinikára. Akkortájt végezte ott éppen klinikai gyakorlatait dr. Brenner József fiatal orvos, Csáth Géza néven országos hírű novellista és zenekritikus. Rendkívül sokoldalú tehetség: zenél és zenét szerez, felfedező értékű zenekritikát ír, ráérez a legújabb festészeti ízlésre, s úttörője a novellaműfajnak. Akármibe fog, mindig és mindenben megelőzi kora gondolkodását, ízlését, műveltségét. Így van ez orvostudományi munkásságával is. A nagy tekintélyű, de konzervatív iskolát képviselő Moravcsik professzor égisze alatt a szakmában még igazán sehol el nem ismert freudi módszereket alkalmazza betege pszichés védelmi mechanizmusainak föltárásában, megismerésébe. A korszak magyar tudományosságát a teljes nyitottság jellemezte az új törekvések iránt. Még a konzervatív Moravcsik és orvosgárdája is eltűrte, sőt segítette kezdő orvosa freudista kísérleteit. Egy zseniális adottságokkal rendelkező elmebeteg, egy zseniális fiatal orvos és lélekbúvár író, valamint egy minden újra fogékony tudományos környezet szerencsés találkozása eredményeképpen született meg Az elmebetegségek pszichikus mechanizmusa.</span></div>
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 22.5px;">Ez a munka azonban nemcsak tudománytörténeti jelentőségű. A laikus számára is rendkívüli olvasmányélmény. Nemcsak azért, mert A. G. naplóföljegyzései, pszichéje védelmére kialakított szimbólumai szépírói értékűek, hanem azért is, mert Csáth Géza a tudós pontosságával s a finom érzékenységű szépíró beleérző képességével deríti föl A. G. lelkivilágának legtitkosabb zugait.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 22.5px;"><br /></span></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 22.5px;">forrás: moly.hu</span></div>
</span><br />
<span style="background-color: white; font-family: Georgia, serif; font-size: 15px; line-height: 22.5px;"><br /></span>
<span style="font-family: inherit;"><div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">A leírás sokat elmond Csáthról, de én azért még szeretném néhány dologgal kiegészíteni, hogy utána jobban belehelyezkedhessünk a mű kontextusába. Valóban nagyon tehetséges volt: bár eredeti tervei ellenére nem festő vált belőle, írásai hamar sok elismerést szereztek neki, és már 14 éves korában publikálták zenekritikáit, majd 17 éves kora után novelláit is. (Gondoljatok csak bele, szerintem a legtöbb könyvmolynak nagy álma már vagy 10 éves kora óta, hogy kiadják az írásait, de azért ez a legtöbbünknek nem sikerül. :() Legtöbb műve fiatalon, a húszas évei körül jelent meg, később azonban orvosi karrierje és legfőképpen ópiumfüggősége, elhatalmasodó paranoiája miatt egyre kevésbé tudott az írással foglalkozni. Naplóiban jól látszik a függőségével vívott küzdelme és lecsúszása: hódításai és szerelme, Olga mellett a bejegyzések legfontosabb témája az, hogy hogyan próbálta éveken át kordában tartani és legyőzni betegségét, mindig újabb és újabb tervet kidolgozva. Láthatjuk belőle, hogy hogyan válnak feleségével és környezetével szembeni félelmei egyre irracionálisabbá, ami végül abba torkollott, hogy előbb feleségével, majd saját magával is végzett.</span></div>
</span><span style="background-color: white; font-family: Georgia, serif; font-size: 15px; line-height: 22.5px;"><br /></span>
<div style="text-align: justify;">
Mindazonáltal Csáth igazi úttörőnek tekinthető a magyar pszichiátriában, hiszen kortársaihoz képest jóval modernebb módszerekhez folyamodott betegei kezelése során. Gizellának, az elmebeteg nő naplójának az elemzéséből bepillantást nyerhetünk abba, hogy hogyan látta Csáth az elme betegségeit és milyen módszereket használt annak gyógyítására. A könyv három főbb részre osztható: az elején Csáth nagyjából felvázolja az olvasónak, hogy mi az elmélete a mentális betegségekről, ezután minimális kommentárral elénk tárja Gizella naplóját (pontosabban annak részleteit), majd elmondja analízisét. Az első rész talán ijesztőnek tűnhet, ha beleolvasunk, hiszen mindenféle komplexekről, dementiáról, meg más furcsa kifejezésekről van szó, ami nem feltétlenül laikusoknak való, de szerintem érdemes átrágni magunkat rajta, mert nagyon érdekes és nem is olyan nehéz megérteni. Röviden, a teljesség és a pontosság igénye nélkül arról van szó, hogy Csáth szerint az emberben különböző komplexek vannak, amik együtt egy egészet alkotnak. Épp ezért ezek a részek szorosan összefüggnek, hiszen ha az egyik túlságosan elhatalmasodik, azzal a másikat teljesen háttérbe szorítja, és ha valamelyik rész túl sokáig túlműködik, akkor mentális betegségek alakulhatnak ki bennünk a felborult egyensúly nyomán.</div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: justify;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiW9lvileEDnMLkphx35rjBEVrkC8T81p433nIN3_P_JlWWyHR7NgaPKV7flZ9W7gysWbdqSXNeRd7nNvLMw2OA7eQkC6P0TbvNodO-SN3DAAEghHpiN866yhe16S-NBK9DpADnAsXK2r86/s1600/kep1.gif" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiW9lvileEDnMLkphx35rjBEVrkC8T81p433nIN3_P_JlWWyHR7NgaPKV7flZ9W7gysWbdqSXNeRd7nNvLMw2OA7eQkC6P0TbvNodO-SN3DAAEghHpiN866yhe16S-NBK9DpADnAsXK2r86/s1600/kep1.gif" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A komplexek normális viszonya Csáth szerint</td></tr>
</tbody></table>
<div style="text-align: justify;">
Csáth úgy gondolja, a nők esetében a szexuális komplex a legjelentősebb; sokkal fontosabb, mint a férfiaknál. Ennek az az oka, hogy a nőknél ez a komplex két másikat, az anyagi és az erkölcsi komplexet is magába foglalja, hiszen az érvényesülés a nők számára akkoriban házasság által volt lehetséges. Csáthnak azonban itt olvashatjuk talán az egyik legfontosabb megállapítását az egész könyvben: "[h]a a női nem valaha teljesen függetleníteni fogja magát a férfitól, tehát ha a nő számára a sexuális boldogulás nem fogja jelenteni egyúttal az anyagi és erkölcsi boldogulást is: akkor természetesen minden meg fog változni, addig azonban egészséges nőnél az Én-komplex körülbelül egyenlő a sexuális komplexszel". Ez a gondolkodás hatalmas előrehaladottságra utal, hiszen míg kortársai, illetve a pszichológia nagy alakjai, azaz Freud, Jung és társaik megállapításaikat statikusnak, állandónak tartották, Csáth ezzel a mondattal felveti a változás lehetőségét, elismeri, hogy amiket ő akkor és ott tényként kezel, később teljesen megváltozhatnak. Gizella betegségét is így értelmezi tehát, és ahhoz, hogy valamiféleképpen kezelni tudja és hogy többet megtudjon a nő pszichózisáról, belehelyezkedik annak téveszméibe.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Gizella bejegyzései nagyon érdekesek, ugyanis egy olyan részletes és működőképes ok-okozati rendszert épít fel magában, amellyel mindenre magyarázatot talál. Félelmetes, hogy mennyire logikus a világ a fejében, és hogy mennyire be tudja ezt építeni a mindennapjaiba. Csáth elemzésével a végén még teljesebb képet kaphatunk arról, hogy miért és hogyan születhetett meg a Lény, és hogy a leírtakhoz képest milyen is Gizella. Olyan, mintha egy sci-fit olvasnánk: "[e]ttől kezdve állandó beszélgetésben állottam a Lénnyel. Elmondotta, hogy ő volt az első élőlény. Amint az életnek öntudatára ébredett, maga körül kezdett forogni. Forgás közben iszonyú hőfok fejlődött, gázok képződtek, midőn pedig a forgás megszűnt, ezen gázok lehűltek, és földszerű tömeggé tömörültek. Így teremtette ő, úgymond, a földet és a csillagokat. A földről azonban sokkal több csillag látszik, mint amennyi valójában létezik. Ezt ő tükrözés által éri el. Elmondotta, hogy a körülforgás által mind nagyobbá vált, és óriási erőre tett szert, úgyannyira, hogy tetszése szerint ágakra tudott szakadni. Így van az, hogy minden ember számára van egy külön karja. <i>Az ő felsőrésze a Nap</i>. Ez tüzes, és sugaraiban élnek a meghalt emberek lelkei. Ott fönn az ő ábrázata szép és nyugodt, és a fenn élő lelkek csak ezen részét látják. Alsó része azonban, úgymond, teljesen ki van hűlve. Ide rejti ő a rossz indulatokat, melyek minden lényben megvannak. <i>Minden karja egy fejben végződik</i>. Ez bármily hihetetlen, mégis igaz; ő megmutatta nekem őket; ezek torz alakúak, ide rejti ő a rossz indulatait. Azt mindig mondta, hogy villanyos anyagból van, de az utolsó időben azzal a kijelentéssel lepett meg, hogy a Radiumból származik, éppúgy, mint a mi lelkünk."</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Nem akarom részletesen elmesélni, hogy miről szóltak a beteg téveszméi és hogy mit mondott ezekről Csáth, mert azzal minden "poént" lelőnék, ha esetleg megjött a kedvetek az olvasáshoz. Az az egyik legnagyobb vonzereje a könyvnek, hogy a valóságon alapul, hogy egyszer <i>tényleg</i> létezett egy nő, akivel ezek a dolgok megtörténtek, és olvasás közben akaratlanul is próbáltam a helyébe képzelni magam, meglátni az összefüggéseket, amikre ő rájött. Meg persze már csak azért is izgalmas olvasmány, mert a száz évvel ezelőtti Magyarországon játszódik, holott ilyen történetekről általában csak külföldi kontextusban hallunk. Ha valaki most azonnal szeretné elolvasni (nem túl hosszú), megteheti, hiszen <a href="http://mek.oszk.hu/04600/04692/04692.htm#6">MEK</a>-en fent van Csáth több műve is, de a <a href="http://www.helikon.hu/termek/zsebkonyvek/Egy-elmebeteg-no-naploja/1957/">Helikon</a> ki is adta tavaly zsebkönyvsorozata részeként, és maximum egy ezresért meg is lehet vásárolni. Abba is érdemes (és érdekes) belegondolni, hogy mindeközben Csáth egyre nagyobb ópiumfüggővé vált, és míg Gizella démonait próbálta elűzni, sajátjaival is küzdenie kellett.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
10/9</div>
rentsihttp://www.blogger.com/profile/13357238178465357027noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1509507526379012851.post-64718741601305953922016-01-29T20:35:00.000+01:002016-01-29T20:37:47.778+01:002015 könyvekben<div style="text-align: justify;">
Még viszonylag az elején járunk az új, 2016-os évnek, így még nem túl késő közzétennem ezt a kis összefoglalót a múlt évről, leginkább könyvek terén. Hát, azt nem mondhatnám, hogy 2015 a kihívások éve volt, de nem volt az azért olyan rossz...</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgP6Q9a0pnX0iPaDaT2Z7AMeEe8hwxlqSZdJqvWHGheOi0O3B7Qxb3PKGFM3f4X_u2kerlP5475uE6eK45Bn5Oko5MOLO-wJOfosBs33uNiD5rsUujtQsTXy8-i9XFdAd100T0Ft9Fd_pTS/s1600/myyearinbooks.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="141" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgP6Q9a0pnX0iPaDaT2Z7AMeEe8hwxlqSZdJqvWHGheOi0O3B7Qxb3PKGFM3f4X_u2kerlP5475uE6eK45Bn5Oko5MOLO-wJOfosBs33uNiD5rsUujtQsTXy8-i9XFdAd100T0Ft9Fd_pTS/s400/myyearinbooks.png" width="400" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<a name='more'></a><div style="text-align: justify;">
Molyon mostanában nem voltam valami aktív, Goodreads-en viszont rendszeresen vezetem, hogy mit olvasok, így nagyon szépen látszik az év végi visszatekintőben, hogy mi is történt 2015-ben. Először is, lássuk az összesítést:</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEirCnaToQjatHrVqxnI5yWjXH6Yzqqab4eKrVnrv4IoqBe5IxU5IqYkFy52c1Bam9cMzf3_AMtNJR-deCukuDRkte643ZbSKndRoK2qnxMFGfLtbJ7w7s3g0pNe0DythOY9ke_U87i3keVz/s1600/%25C3%25B6sszesk%25C3%25B6nyvoldal.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="76" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEirCnaToQjatHrVqxnI5yWjXH6Yzqqab4eKrVnrv4IoqBe5IxU5IqYkFy52c1Bam9cMzf3_AMtNJR-deCukuDRkte643ZbSKndRoK2qnxMFGfLtbJ7w7s3g0pNe0DythOY9ke_U87i3keVz/s400/%25C3%25B6sszesk%25C3%25B6nyvoldal.png" width="400" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Tavaly összesen 34 könyvet, 8703 oldalt olvastam el, ami azért nem is olyan rossz. Ugyanakkor a 2014-es évhez képest visszaesést jelent, mivel akkor 45 könyvet, illetve 12654 oldalt fogyasztottam el, túlteljesítve ezzel az akkori 40 könyves Goodreads Reading Challenge-emet. Év elején optimistán meg is emeltem ezt a mennyiséget, és bátran beállítottam 50 könyvet, hogy azt én majd úgyis játszi könnyedséggel elolvasom 12 hónap alatt, aztán végülis csúfos kudarcot vallottam. Ebből okulva idén csak 30 könyvet jelöltem ki magamnak. Vannak olyan könyvek is, amelyeket igaz, hogy elkezdtem 2015-ben, de valahogy nem sikerült befejeznem őket:</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhih7EVtw0XuDco5A6IbiCyPOQg_f08tfJplCPnkO7EJiCWe_1UAafcYlIOgvHoFZXYI7iLxkt6AkeOFFlGHuz-q3_cSKCdfAoVA5Wpk_W7wkNKmutv_St_ja3t4CYIkF_d9opfowjO3Zd5/s1600/2015benkezd.png" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="177" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhih7EVtw0XuDco5A6IbiCyPOQg_f08tfJplCPnkO7EJiCWe_1UAafcYlIOgvHoFZXYI7iLxkt6AkeOFFlGHuz-q3_cSKCdfAoVA5Wpk_W7wkNKmutv_St_ja3t4CYIkF_d9opfowjO3Zd5/s400/2015benkezd.png" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Jól gondoljátok, ez egy ilyen képekkel teletűzdelt bejegyzés lesz.</td></tr>
</tbody></table>
<div style="text-align: justify;">
A <i>Tövisek királyá</i>val kapcsolatban szerintem már említettem, hogy nagyon-nagyon szenvedek, pedig annyira akarom... A <i>The Hours</i>, a <i>North and South</i> és a <i>The French Lieutenant's Woman</i> valamelyik órámra kellett volna, csak nem tudtam időben elolvasni őket, órán meg kiveséztük mindet, így már nem is olyan izgi a könyvet olvasni. A <i>Dubliners</i>-ből már több órámra is kellett short storykat olvasnom, és most már elhatároztam, hogy valamikor a maradék néhány novellát is elolvasom belőle (mert amúgy nagyon jó, olvassátok!). Szintén Joyce-tól a <i>Ulysses</i>-t is tavaly kezdtem el, mert indult belőle kurzusom az egyetemen, úgyhogy jelenleg a felénél és egy ötös zh-nál tartok belőle. A tavaszi félévben várhatóan végig is olvasom majd a kurzus folytatásán, amit egyébként az új kiadás egyik fordítója tart, aki sok-sok éve foglalkozik már behatóan a témával, szóval lehet, hogy a blogra is jut majd a sok okosságból, hogy motiváljalak titeket ennek a lehetetlen regénynek az elolvasására.</div>
<div style="text-align: justify;">
A <i>Jude the Obscure</i> Hardy-tól az egyik vizsgám olvasmánylistáján szerepelt, és bár a vizsgán már rég túlvagyok, de mindenképpen be fogom fejezni valamikor ezt a könyvet, mert igaz, hogy még csak az egyharmadánál tartok, de már most azt kell mondanom, hogy ez az egyik legjobb könyv, amit valaha olvastam. És én még ódzkodtam Hardy-tól... A <i>Watchmen</i> a könyvtári üldögélős könyvem, azaz ezt sosem kölcsönzöm ki, hanem amikor arra járok, leülök egy órácskára, és elolvasok belőle valamennyit, hát ezért nincs még befejezve. A villásat szülinapra kaptam, illene elolvasni, az <i>Idlewild</i>ot még sok hónapja vettem, és kíváncsiságból nekiálltam valamikor, Grossman varázslóiról meg nagyon szeretnék majd írni egy jó hosszú bejegyzést, ha sikerül elolvasnom. A <i>Büszkeség és balítélet</i> még a Könyvmoly Párbaj részeként került a kezembe, amivel el is érkeztünk a másik nagy bukásomhoz 2015-ben:</div>
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
</div>
<div class="widget-content" style="background-color: white; font-family: 'Trebuchet MS', Trebuchet, Verdana, sans-serif; font-size: 12px; line-height: 16.8px;">
<div style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; text-align: center;">
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: center;">
<strike>J. R. R. Tolkien: A sonkádi Egyed gazda</strike></div>
</div>
</div>
<div style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; text-align: center;">
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: center;">
Jane Austen: Büszkeség és balítélet</div>
</div>
</div>
<div style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; text-align: center;">
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: center;">
Jókai Mór: Fekete gyémántok</div>
</div>
</div>
<div style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; text-align: center;">
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: center;">
<strike>Samantha Shannon: Csontszüret</strike></div>
</div>
</div>
<div style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; text-align: center;">
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: center;">
Rainbow Rowell: Fangirl</div>
</div>
</div>
<div style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; text-align: center;">
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: center;">
<strike>Stephen King: Tóparti kísértetek</strike></div>
</div>
</div>
<div style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; text-align: center;">
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: center;">
<strike>Mark Haddon: The Curious Incident of the Dog in the Night-Time</strike></div>
</div>
</div>
<div style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; text-align: center;">
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: center;">
<strike>Alexandra Bracken: The Darkest Minds</strike></div>
</div>
</div>
<div style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; text-align: center;">
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: center;">
Neil Gaiman: The Graveyard Book</div>
</div>
</div>
<div style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; text-align: center;">
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: center;">
<strike>John Green: Looking for Alaska</strike></div>
</div>
</div>
<div style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; text-align: center;">
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: center;">
<strike>Joker: Lionel Shriver: Beszélnünk kell Kevinről</strike></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<strike><br /></strike></div>
<div style="text-align: justify;">
7 könyvet sikerült elolvasnom a 11-ből (azóta amúgy már <i>A temető könyve</i> is megvolt Gaimantől), poszt azonban csak háromról született, ha jól emlékszem, na mindegy. Gondolkoztam rajta, hogy ismét jelenkezek, aztán szerencsére lecsúsztam róla. Sebaj! A listán található egyébként a leghosszabb könyv is, amit 2015-ben olvastam, ami nem más, mint a <i>Tóparti kísértetek:</i></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiRltvga55c-INAuvXoGZn-OBdD1xec7IjjWRGdEkPF7tEi4XHV1YNBj9WV9iONBu9e4VtzRazzmkH4BTK3QEkMoNoe7eFqexcn4SiZ7XDfXh6XNlPev-RYK-SSRrYqSynVSWORJnDjkBIg/s1600/leghosszabbr%25C3%25B6videbb%25C3%25A1lagos.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="166" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiRltvga55c-INAuvXoGZn-OBdD1xec7IjjWRGdEkPF7tEi4XHV1YNBj9WV9iONBu9e4VtzRazzmkH4BTK3QEkMoNoe7eFqexcn4SiZ7XDfXh6XNlPev-RYK-SSRrYqSynVSWORJnDjkBIg/s400/leghosszabbr%25C3%25B6videbb%25C3%25A1lagos.png" width="400" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Ahogy látjátok, a legrövidebb könyvem igazából egy novella volt - mondhatni csaltam a challenge-en, hiszen ez nem is egy egész könyv volt. Hm. Emellett van képecském a népszerűségről is:</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhFKq9ZBy7LboOwB3UCw5j0jL5jedaOfYAaCDxYbnhCi8GeFkA5lEQeCqzeVzBuh7Rui82120aCXhfDP09VGlDlFL7deShzuXWcON8KRbkTSK68HXQIsOHWoQ_ofBg-YkgF3glqKRVgUtsY/s1600/n%25C3%25A9szer%25C5%25B1.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="333" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhFKq9ZBy7LboOwB3UCw5j0jL5jedaOfYAaCDxYbnhCi8GeFkA5lEQeCqzeVzBuh7Rui82120aCXhfDP09VGlDlFL7deShzuXWcON8KRbkTSK68HXQIsOHWoQ_ofBg-YkgF3glqKRVgUtsY/s400/n%25C3%25A9szer%25C5%25B1.png" width="400" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Ezen azt láthatjátok, hogy az olvasott könyveim közül a legtöbben <i>A kutya különös esetét </i>olvasták, a legkevesebben meg egy másik Kipling novellát. Amikor értékelésre került a sor, elég szőrösszívű voltam; ötöst tényleg csak a nagyon-nagyon jó könyvekre adtam, amik közül a többi Goodreads-es olvasónak a <i>The Darkest Minds</i> tetszett a legjobban.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Végezetül 2015 legjei, és egy teljes lista az olvasott könyvekről.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<b>A legnagyobb hatással volt rám:</b> Irvine Welsh: <i>Skagboys</i></div>
<div style="text-align: justify;">
<b>A legidegesítőbb: </b>Helen Fielding: <i>Bridget Jones naplója</i></div>
<div style="text-align: justify;">
<b>A legaranyosabb:</b> Virginia Woolf: <i>Flush</i></div>
<div style="text-align: justify;">
<b>A legviccesebb:</b> Oscar Wilde: <i>The Importance of Being Earnest</i></div>
<div style="text-align: justify;">
<b>A legérdekesebb:</b> <span style="line-height: 16.8px;">Mark Haddon: <i>A kutya különös esete az éjszakában</i></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="line-height: 16.8px;"><b>A legnagyobb csalódás: </b>Cassandra Clare: <i>Bukott angyalok városa</i></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="line-height: 16.8px;"><b>A legnagyobb meglepetés:</b> George Egerton: <i>A Cross Line</i></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="line-height: 16.8px;"><b>A legjobb sorozat:</b> Dan Wells: <i>Részlegesek 1-3.</i></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="line-height: 16.8px;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4hNGUplLbCFUbFUrkIBx4AnslBe-Zk2kKTAv_ZLHQDka0CiIaF_8rbhd5fpdgHwj7Vd0s9PqIyRwU9x8_AMM2DBz8TsYXobj7BI1OEC4CJX3cdeH6YTo_W8Tv5zCdScNtzd4OXF6wN_Kk/s1600/mybooks1.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4hNGUplLbCFUbFUrkIBx4AnslBe-Zk2kKTAv_ZLHQDka0CiIaF_8rbhd5fpdgHwj7Vd0s9PqIyRwU9x8_AMM2DBz8TsYXobj7BI1OEC4CJX3cdeH6YTo_W8Tv5zCdScNtzd4OXF6wN_Kk/s400/mybooks1.png" width="350" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiC2Tv4dvcxZieVB-Sa9__udwjEUl9czewFpepBcFnnZBYtMsj3gj7oxYu2D_IES61vImIr1ocJGpwCvsc6DtrfeBcFqd_kJoIxE-3ecwxVPo8YY-Ah-TQiCtIxTCwLToI6JICIq66IxCUh/s1600/mybooks2.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiC2Tv4dvcxZieVB-Sa9__udwjEUl9czewFpepBcFnnZBYtMsj3gj7oxYu2D_IES61vImIr1ocJGpwCvsc6DtrfeBcFqd_kJoIxE-3ecwxVPo8YY-Ah-TQiCtIxTCwLToI6JICIq66IxCUh/s400/mybooks2.png" width="370" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgujy1tfl-4Rh3_PwCVJfRchXJGZfcOnqLy35aqYXFJfjVSQlqGh-jq3AI1nTLX_E5s8Gu4RWM27SKtmN8ea8E6qMCjhjTF0Z3aGmo52JHzUM6u-J4O7tDKkEkpcS5SAFW3kKXQR4x3Xx_a/s1600/mybooks3.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgujy1tfl-4Rh3_PwCVJfRchXJGZfcOnqLy35aqYXFJfjVSQlqGh-jq3AI1nTLX_E5s8Gu4RWM27SKtmN8ea8E6qMCjhjTF0Z3aGmo52JHzUM6u-J4O7tDKkEkpcS5SAFW3kKXQR4x3Xx_a/s400/mybooks3.png" width="372" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgfBYX83Y27OyRaSPX3LqHMipTO_EHf6gx6E4NPs_5k4wnQwkFrylqsZtIftOdB1r_WdT3nkYykisJjw0b1bZrXOsVDvFBPEWIe0EqfHfavbFhckloVUbkX3ULV_2801249BG8kQi5v3wCI/s1600/mybooks4.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgfBYX83Y27OyRaSPX3LqHMipTO_EHf6gx6E4NPs_5k4wnQwkFrylqsZtIftOdB1r_WdT3nkYykisJjw0b1bZrXOsVDvFBPEWIe0EqfHfavbFhckloVUbkX3ULV_2801249BG8kQi5v3wCI/s400/mybooks4.png" width="366" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="line-height: 16.8px;"><br /></span></div>
</div>
</div>
<div class="clear" style="background-color: white; clear: both; font-family: 'Trebuchet MS', Trebuchet, Verdana, sans-serif; font-size: 12px; line-height: 16.8px;">
</div>
<span class="widget-item-control" style="background-color: white; float: right; font-family: "trebuchet ms" , "trebuchet" , "verdana" , sans-serif; font-size: 12px; height: 20px; line-height: 16.8px; margin-top: -20px; position: relative; text-align: justify; z-index: 10;"><span class="item-control blog-admin" style="display: inline;"><a class="quickedit" href="http://www.blogger.com/rearrange?blogID=1509507526379012851&widgetType=Text&widgetId=Text1&action=editWidget&sectionId=sidebar-right-1" style="color: #7d7d7d; cursor: pointer; opacity: 0.5; text-decoration: none;" target="configText1" title="Szerkesztés"><img alt="" src="http://img1.blogblog.com/img/icon18_wrench_allbkg.png" height="18" style="background: none; border: none; box-shadow: none; position: relative;" width="18" /></a></span></span>rentsihttp://www.blogger.com/profile/13357238178465357027noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1509507526379012851.post-81442536476551613432015-09-13T17:24:00.000+02:002015-09-13T17:24:33.448+02:00Alexandra Bracken: The Darkest Minds (The Darkest Minds 1.)<div style="text-align: justify;">
Már azóta el akarom olvasni ezt a könyvet, mióta angolul megjelent, mert... hát, ránéztem a borítójára, és megtetszett. Még mindig tetszik. És most már azt is tudom, mi van a borítón belül. Az alábbi vélemény valószínűleg spoileres lesz, mert máshogy nem lehet a regényben történtekre reflektálni (és annyi minden történt, ó), úgyhogy aki nem olvasta, az vagy megelégszik annyival, hogy dióhéjban <b>ez egy jó könyv</b>, vagy a veszélyes életet választja, és elolvassa, amit írtam. Én szóltam.</div>
<a name='more'></a><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgVB_YUnLWRpEDU3oFC7oDVEgqDFlQx2BrjvHX756XHR2RwHaP0xJkarXVynEw35_PaGbDgEmdge0qIwKWFIVHk-slSxuHAjeIYjf-D2_FvqtCWH-5F6c2mfu-Qxm22qJiUiai4ZF5Iajje/s1600/dm.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: justify;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgVB_YUnLWRpEDU3oFC7oDVEgqDFlQx2BrjvHX756XHR2RwHaP0xJkarXVynEw35_PaGbDgEmdge0qIwKWFIVHk-slSxuHAjeIYjf-D2_FvqtCWH-5F6c2mfu-Qxm22qJiUiai4ZF5Iajje/s320/dm.jpg" width="214" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;">Egy nap titokzatos betegség üti fel a fejét, mely a tizenéves gyerekeket támadja. A kór gyorsan terjed, és félelmetes pusztítást végez. Csak kevesen maradnak életben. Ám amikor kiderül, hogy a megmaradt fiatalok mellékhatásként különleges, de egyben veszélyes képességekkel rendelkeznek, megkezdődik a „rehabilitációs táborokba” gyűjtésük, ahol kutatók és orvosok dolgoznak azon, hogy a gyerekek újra egészségesek legyenek. Úgy tűnik, minden a legnagyobb rendben megy, hisz az elnök fiát már meggyógyították. És bár a közvélemény úgy tudja, hogy ezeket a helyeket a gyerekek megmentésére hozták létre, valójában kegyetlen eszközökkel próbálják féken tartani őket. Ruby szintén túlélte a betegséget, így nála is megjelent egy képesség, amely talán mind közül a legveszélyesebb. És képtelenek uralni. Tízéves volt, mikor Thurmondba, a legkegyetlenebb táborba hurcolták. Az évek teltek, a napok egyformák voltak, és nem volt semmi remény, hogy egyszer majd kiszabadul Ám egy nap az egyik ápolónő segítségével sikerül elmenekülnie, de hamar kiderül, hogy a nőben sem bízhat, így egyedül kell boldogulnia. Útközben találkozik Liammel, Charlesszal és Suzuméval, akik szintén táborlakók voltak egy másik városban. Közösen indulnak el, hogy megtalálják East Rivert, ami a szóbeszéd szerint az egyetlen biztonságos menedéket jelentheti a szökött gyerekeknek. Az út során Ruby és Liam egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Ám amikor elérik az East Rivert, kiderül, hogy semmi sem olyan, amilyennek látszik.</span><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjjrRACsfM4mIHRNbB_qUoinyv3sGANxyPjYYR5PG9SqGTRjqjK1myHFQY1Bh9ZJm2XlUB0jcpCZl7I4RcK-xauzooGzphgbdZktwQ4UKCr3pt2xbGEOTTSfTzEGePTo3ppcKTzijXWpG8U/s1600/dm.jpg"></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: right;">
forrás: <i>moly.hu</i></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én sok esetben nem olvasom el a könyvek fülszövegét. Egyrészt, mert lusta vagyok, másrészt meg, így egy csomó mindent lelőnék előre. Tehát amikor hozzákezdtem <i>A sötét elmékhez</i>, halvány fogalmam sem volt, miről fog szólni ez a könyv. Azt már az elején megállapítottam magamban, hogy a narráció stílusa tetszik, mert van benne egyfajta nyomottság, közömbösség, tompaság, és ezzel jól át tudja adni a helyzetek komolyságát és reménytelenségét. Ezt éreztem például az elején, amikor Rubyt még gyerekként látjuk, és szép lassan bekúszik a világba ez a betegség, és egyre kevesebb gyerek marad, és ezen a kiüresedett belső hangon halljuk, ahogy egy gyerek főhősünk szeme láttára hal szörnyet.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Ilyen zseniális jelenetekkel van tele a könyv, de persze pusztán a hangnem még nem elegendő ahhoz, hogy egy könyvből világsiker legyen (na jó, van, amikor ennél sokkal kevesebb is elég... khm). Az események nagyon pörögnek, de annyira, hogy 100 oldal után úgy éreztem, mintha már legalább háromszor ennyit olvastam volna, olyan sok minden történt. A narrátor nem emlékszem, hogy bármikor is monológokba kezdett volna a megváltozott világ ismertetéséről, hanem erre a célra mindig aktuális eseményeket vagy emlékeket használt (gondolok itt például arra, hogy amikor Rubyt és Martint kiszabadítják, és az úton hallunk a rádióban ezt-azt, amit aztán Cate meg is magyaráz kicsit, vagy arra, amikor Ruby a Thurmondban mindenhol Clancy képét látja, és megtudjuk róla, hogy a) ő az elnök fia, b) neki is voltak képességei, c) ő volt Thurmond első lakója, d) meggyógyult).</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Érdekes még az is, hogy mennyi réteg, kor életébe bepillanthatunk a történet során: kezdünk Ruby normális családjától, a normális világban, ahol még csak kezdte felütni a fejét ez a szörnyűség. Aztán hirtelen átkerülünk a táborba, ahol teljesen más világ vár a gyerekekre, majd jön a szabadulás, de hamarosan kiderül, hogy ez sem jelenti azt, hogy megmenekültünk. Útrakelünk, és barátok vesznek körül, aztán megtudjuk, hogy egészen másfajta gyerekcsoportok is vannak, és hogy a táborok sem mind egyformák (nagyon át lehetett érezni, amikor Ruby ledöbben Liamék tapasztalatain). Végül vár minket az idillinek tűnő másik tábor, ahol csak gyerekek vannak, és a titokzatos Slip Kid az úr. Egyre bizonytalanabbá váltam olvasás közben, hiszen folyton az derült ki, hogy senkiben sem bízhatunk (még más, hasonló sorsú gyerekekben sem), és semmi sem az, aminek látszik. Ettől igazán árnyalttá vált a világ, és bennem is nőtt a feszültség és a gyanakvás.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Néha attól féltem, hogy unalmassá fog válni az adott helyzet, amiben vagyunk, ha túl sokáig foglalkozik vele az író, mert akármilyen izgalmas is egy ilyen tábor élete vagy az utazásuk a sok kalanddal vagy az idilli gyermekcsoport különös élete, egy idő után azért már igényli az ember a változatosságot. Szerencsére a szerző mindig megtalálta azt a pontot, amikor váltani kellett, így sosem kellett leraknom a könyvet, hogy pihentessem. Ugyanígy a szereplők is kezdtek hozzám nőni, még Ruby is, holott a főszereplőkkel mostanában sok gondom van. Liam szelíd és aranyos, reménykedő, szükség van rá egy ilyen helyen. Zu... végülis Zu. Cuki meg kicsi, tetszett, hogy tanulgat, bár azt nem gondoltam volna, hogy képes lelépni; azt hittem, jobban ragaszkodik majd kis hőseinkhez. Chubs meg egyenesen kedvenc lett a végére, és szerintem az övé az egyik legkidolgozottabb karakter. Eleinte idegesített ezzel az állandó elutasításával és gyanakvásával, de talán épp ettől vált ő az egyik legjózanabb, legokosabb és legvalóságosabb szereplővé. A végén pedig azt is láttuk, hogy ő is hibázhat - remélem, nem végzetes hiba volt.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Rubyra direkt külön bekezdést szánok, mert ő az, akibe a legjobban beleláthatunk, így őt lehet legjobban elemezgetni. Az elején oké volt a gyerekkori énje; nehéz gyerekek szemszögéből írni a világról. Aztán hirtelen megnőtt, a táborban nem nagyon beszélhetett, el volt zárva a külvilágtól, így sok mindenről lemaradt, nem fejlődhetett normálisan. Csakhogy, miután kikerül, nekem személy szerint túl normális a viselkedése. Az alatt a hat év alatt nem nagyon beszélhetett engedély nélkül, nem lehettek normális emberi kapcsolatai, nem reménykedhetett a családja viszontlátásában, rengeteg korlátozás és büntetés volt az életében, de ez mintha alig hagyott volna nyomot rajta, vagy legalábbis számomra kis mértékben. Nagyobb károkat vártam, na, kövezzetek meg érte. Az viszont tetszik, hogy viszonylag nagy belső fejlődésnek lehetünk tanúi a könyv eleje és vége között; láthatjuk, hogy milyen döntéseket kell meghoznia, és hogy ezek hogyan érintik őt, hogyan értékel át dolgokat, és végre nemcsak egy hősszerelmes, világmegmentő mártírhőslányt kapunk, aki csak feláldozza magát minden második fejezetben, mint egy robot.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Clancy a másik karakter, aki meglepett. Őszintén szólva, nem gondoltam, hogy ő lesz a Slip Kid, hiába "találkoztunk" vele már a könyv első felében is. Én végig abban reménykedtem, hogy viszontlátjuk majd azt a gyereket, aki az elején a Thurmondba érkezéskor meg akarta menteni a többieket, mert azért nem volt semmi, amit csinált, Clancy viszont valóban logikusabb választás volt. Már az első perctől kezdve gyanús volt, és utána folyton azt vártam, hogy mikor leplezi már le saját magát. Ugyanakkor sokszor megkérdőjeleztem ebben magam, mert olyan oldalát ismerhettük meg, ami alapján tényleg annak tűnt néha, akinek mutatta magát, na meg a végén az a kis üzenet is... Mikor már leírnám magamban ilyennek vagy olyannak, hirtelen történik valami, ami teljesen megváltoztat mindent.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
És ha már a fiúknál tartunk... Ez a mindenki gerjedjen Rubyra téma annyira idegesített. Oké, egy rakás tinifiúról beszélünk, akiknek egyrészt az egekben vannak épp a hormonjaik, másrészt meg nem nagyon látnak lányt közelről mostanában, de na, akkor is... Nekem ez kicsit erős volt. Meg az is fura volt, hogy mennyire szét tudott hullani az ország, és hogy mennyi mindent hagytak megtörténni az emberek (persze, félelem és hazugságok, értem én). És ez a képességes téma is problémás... Hiszen ilyen képességekkel, mint pl. mások irányítása, dolgok mozgatása, elektromosság piszkálása, stb. simán romba dönthették volna a táborokat, irányíthatták volna a felnőtteket, hogy hagyják őket békén, és a gyerekek uralhatnák azóta a világot. Ennek persze lehet az a magyarázata, hogy azért ők mégiscsak gyerekek, és egy gyerek (normál esetben) fél a felnőttektől, hiszen olyan világban éltek addig, amiben a felnőttek szava az, ami számít, és ők az authority, ami diktál, így meg nem természetes ellenszegülni. Viszont ha visszatérünk Rubyra, amikor 10 éves volt, meg még kisebb, és belegondolunk abba, hogy mi mire emlékszünk abból az időszakból, és miket csináltunk akkoriban, akkor erősen irreálisnak tartom, hogy mennyi konkrét információ megmaradt neki még 6+ évvel később is (gondolok itt Virginia államra és látványosságaira például). Ez eléggé túlzásnak tűnt, hiszen én annyi idősen világomat nem tudtam; olyasmiken gondolkodtam akkor, hogy mi lehet az a <i>nyílászáró</i>, mert nem jöttem rá, hogy az egy összetett szó, és sz-nek ejtettem az s-t és a z-t.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Összességében tetszett a könyv, mert a szereplők egész jók, a történet, a cselekmény nagyon jó és pörgős, de nem esik szét (bár fogalmam sincs, mi felé tartunk), a világ érdekes, a konfliktusok és drámai részek többé-kevésbé mélyek, nem minden kiszámítható, és a narráció is szép.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
8/10</div>
rentsihttp://www.blogger.com/profile/13357238178465357027noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1509507526379012851.post-81035114638750050172015-09-04T11:23:00.000+02:002015-09-04T11:23:13.651+02:00Mindenek<div style="text-align: justify;">
Ahogy azt láthatjátok, kicsit mindennel el vagyok maradva: jövök még vagy 20+ véleménnyel jobbnál jobb könyvekről, a Könyvtár Projektről is rég adtam már hírt, és persze ott a Könyvmoly Párbaj is, amiből tegnap döbbentem rá, hogy már kevesebb mint egy hónap van hátra, és én finoman szólva is a listám felénél járok... A következőkben felvázolok magamnak néhány tervet, magyarázkodok kicsit, és megpróbálom kellően motiválni magam. Hm.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiCRzxsdDfh6aFBygdnXjlZV3PDgTXvybTcnGDyTYvi-6bnf_jpoOjdgtyqYWrb8kywm3bmhBzwqmvua0JSf9Nr6GZGC8rx7vRrhFEzIyYlhoWqObMcByptr2SWZvB2Yliq2f_LaeosMDUd/s1600/hread.gif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="192" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiCRzxsdDfh6aFBygdnXjlZV3PDgTXvybTcnGDyTYvi-6bnf_jpoOjdgtyqYWrb8kywm3bmhBzwqmvua0JSf9Nr6GZGC8rx7vRrhFEzIyYlhoWqObMcByptr2SWZvB2Yliq2f_LaeosMDUd/s320/hread.gif" width="320" /></a></div>
<div>
<a name='more'></a><div style="text-align: justify;">
Az olvasással, ahogy az látszik, nem sok probléma van; A kutya különös esetét pl. tegnap reggel nyitottam ki, és estére már be is fejeztem (mert olyan jó volt). Írni viszont nem nagyon volt kedvem az elmúlt hónapokban, mert sikerült beszorulnom a munka-pihenés monotonitásába, és nehéz volt bármi mást, kreatívat csinálni. Ha mégis volt bennem alkotókedv, akkor azt mangákba öltem, mert azokkal sokkal régebb óta tartoztam már. Néha úgy érzem, mintha legalább öt különböző életet próbálnék belezsúfolni egy életbe. :D</div>
<br /><div style="text-align: justify;">
Könyvtárba nyáron is rendszeresen jártam, bár nem mindig sikerült elolvasnom mindent időben. A tövisek királya például vagy 2-3 hónapig biztos, hogy nálam volt, de így is csak a feléig jutottam el összesen; valamiért nem bírtam még végigolvasni, pedig érdekel, mi lesz a vége. Legutóbb A burok volt nálam (pipa), meg egy másik könyv, amit szintén nem tudtam elolvasni, most meg A kutya különös esetét és egy Lovecraft legjobbjai kötetet őrzök az ágyamban, a Chtulhu hívását már el is olvastam (végre). Összességében tehát mondhatni félsiker ez a projekt, és rég olvastam már amúgy ennyi mindent magyarul.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhaUUjE-lXwioYGVuS3ZWobPjaTO8gv4Gq5FClWRiXci9Y_3woB_llpQcUCsS-inyhH_BUPuvtoNXxRQJIo5WorSFKMWnST4Oiu9dZ8v7PVgDV2kst9mhnTze_QoGsSs4MW6dhifFpvPrcp/s1600/sammy1.gif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhaUUjE-lXwioYGVuS3ZWobPjaTO8gv4Gq5FClWRiXci9Y_3woB_llpQcUCsS-inyhH_BUPuvtoNXxRQJIo5WorSFKMWnST4Oiu9dZ8v7PVgDV2kst9mhnTze_QoGsSs4MW6dhifFpvPrcp/s1600/sammy1.gif" /></a></div>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg4_XgVgdDx-flTUVdhy1QLme6T0QGw2PBxZibbgbbVCtXuo6ViIaoUQMME4NfYVT06jcgHtK05GDH4Vzb488tDLUC1nkV6WGU4L_y9ARyUAqO8gQGShN6f9rc4RoW7V3-w_4hak8VG94kG/s1600/sammy2.gif" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg4_XgVgdDx-flTUVdhy1QLme6T0QGw2PBxZibbgbbVCtXuo6ViIaoUQMME4NfYVT06jcgHtK05GDH4Vzb488tDLUC1nkV6WGU4L_y9ARyUAqO8gQGShN6f9rc4RoW7V3-w_4hak8VG94kG/s1600/sammy2.gif" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">(Ez egy nagyon jó kifogás volt, hogy belecsempésszem Sammyt a blogba.)</td></tr>
</tbody></table>
<div style="text-align: justify;">
Ami a Párbajt illeti... Hát, nem tudom, sikerül fog-e. Végülis már nincs olyan sok könyv hátra, és most úgysincs munkám (meg még suli sem), úgyhogy a mai napra is csak olvasást terveztem, de még így is necces kicsit. Mindenesetre küzdeni fogok az utolsó percig. :D Ma a Looking for Alaskát kezdem el, meg ha unalmas, akkor mellette talán a The Darkest Minds-ot, és felváltva olvasva legalább kettővel is haladok majd egyszerre (nem is rossz ötlet). Egyelőre ragaszkodok az A listámhoz, de ha a végéhez közeledve már nagyon nem lesz idő, akkor valamit lehet lecserélek egy rövidebb B listás könyvre. Meg persze ideje lenne véleményeznem az eddig elolvasott sok-sok könyvet, úgyhogy oldalt láthatjátok a hosszú listán, hogy mire számíthattok! =)</div>
</div>
</div>
<div>
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhlzy5996PHjRYbGIt0xqYg2X2czPKcm8FNLQeNzc6JX_NA24hOWnGIZ2y95JMhtdlFOuqC-9qkz_oUxBLFphnx47cAINRy3a8LgXZ72fRQeiRR4wEu-rSSS88IZCt21o0WXu2uwGjDYCas/s1600/read.gif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhlzy5996PHjRYbGIt0xqYg2X2czPKcm8FNLQeNzc6JX_NA24hOWnGIZ2y95JMhtdlFOuqC-9qkz_oUxBLFphnx47cAINRy3a8LgXZ72fRQeiRR4wEu-rSSS88IZCt21o0WXu2uwGjDYCas/s1600/read.gif" /></a></div>
<div>
<br /></div>
rentsihttp://www.blogger.com/profile/13357238178465357027noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1509507526379012851.post-85504354561484220792015-06-12T17:00:00.000+02:002015-06-12T17:00:00.707+02:00Disney Book Tag<div style="text-align: justify;">
Ismét inaktív voltam egy kis ideig (legalábbis nekem kicsinek tűnt), mivel kivételesen nagyon lefoglalt a suli, meg a munka, meg tudjátok. De mostantól szabad vagyok, újra van időm olvasni és írni is, úgyhogy hajrá. Bemelegítésként egy taget hoztam a többi Kis Könyves Bloggerrel, akiknek a linkjét megtaláljátok a poszt végén. A dologban csak annyi a vicces amúgy, hogy a Dumbón kívül egy Disney-mesét se tudnék mondani, amit szeretek, de nem baj. :D</div>
<b style="background-color: white; color: #333333; font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18.2000007629395px;"></b><br />
<a name='more'></a><br />
<b style="background-color: white; color: #333333; font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18.2000007629395px;">1. The Little Mermaid - A Kis Hableány</b><br />
<b style="background-color: white; color: #333333; font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18.2000007629395px;"> - Egy karakter, aki úgymond egy "partra vetett hal". Valaki, aki szerinted nem igazán illik az író által megteremtett világába.</b><br />
<div class="separator" style="background-color: white; clear: both; color: #333333; font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18.2000007629395px; text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Igazából... Attól függ. Egy csooomó regény főszereplőjére mondhatjuk ezt, ha úgy képzeljük el ezt a partra vetett hal dolgot, hogy bekerülnek egy olyan közösségbe, amibe eleinte abszolút nem illenek. Lehet Kira a Részlegesek sorozatból (ugyebár...), Tris a Beavatottból (szerintem nem nagy spoiler, ha azt mondom, ő azáltal nem illik a világba, hogy túl sok helyre illik), vagy akár Harry Potter, hiszen az égvilágon semmit sem tud a varázslók világáról.</div>
<div style="text-align: justify;">
Ha viszont abból a szemszögből tesszük fel a kérdést, hogy én kinél éreztem, hogy nagyon kilóg a könyvből, hogy megtöri az olvasás folyamát, hát, nem is tudom... Érzékeny vagyok a szereplőkre, szóval ha nem tudok azonosulni velük vagy bénának, élettelennek érzem őket, akkor előfordul, hogy abbahagyom a könyvet. De legyen mondjuk egy friss élmény, ahol a sztori túl jó, hogy abbahagyjam: Xochi a Részlegesek trilógiából. Nincs amúgy semmi baj vele, valószínűleg, csak nekem az ő karaktere kicsit kilóg, olyan kis lázadó, alternatív, mittudomén, szimplán csak nem szeretem.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<b style="background-color: white; color: #333333; font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18.2000007629395px;">2. Cinderella - Hamupipőke</b><br />
<b style="background-color: white; color: #333333; font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18.2000007629395px;"> - Egy karakter, aki jelentős átalakuláson megy keresztül.</b><br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Hm, ehhez csak azért se pozitív átalakulásos példát hozok, hanem negatívat. :D Mark Renton, Skagboys és Trainspotting. Ha valakinek tetszett a Trainspotting (akár a film, akár a könyv), muszáj elolvasnia az előzményét is, a Skagboys-t, mert ha lehet, az még sokkal, de sokkal jobb (mellesleg szerintem a magyar fordítók is igencsak kitettek magukért). Mark itt egyetemre jár, komoly kapcsolata van (tényleg szerelmes), és eleinte még a keményebb drogokhoz sem nyúl. Aztán szép lassan látjuk, hogy a kíváncsiság és a kilátástalanság hogyan húzza egyre lejjebb, és ahogy ő sem, mi sem vesszük észre, hogy "normális" emberből az anyag rabjává vált. Utána pedig már csak az a fontos; minden mást feladnak.</div>
<br />
<div class="separator" style="background-color: white; clear: both; color: #333333; font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18.2000007629395px; text-align: center;">
<br /></div>
<b style="background-color: white; color: #333333; font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18.2000007629395px;">3.Snow White - Hófehérke</b><br />
<b style="background-color: white; color: #333333; font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18.2000007629395px;"> - Egy könyv eklektikus szereplőgárdával. </b><br />
<b><br style="background-color: white; color: #333333; font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18.2000007629395px;" /></b>
<br />
<div style="text-align: justify;">
Ide megint csak a Részlegeseket tudom hozni, ahol nemcsak etnikailag különböznek a szereplők (lásd Kira, Sato, stb.), hanem még, hát, genetikailag is, a legkülönbözőbb módon, úgy értve ezt, hogy vannak az emberek, a nagyon génmódosított emberek, és a részlegesek.</div>
<br />
<div class="separator" style="background-color: white; clear: both; color: #333333; font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18.2000007629395px; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="background-color: white; clear: both; color: #333333; font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18.2000007629395px; text-align: center;">
<br /></div>
<b style="background-color: white; color: #333333; font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18.2000007629395px;">4. Sleeping Beauty - Csipkerózsika</b><br />
<b style="background-color: white; color: #333333; font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18.2000007629395px;"> - Egy könyv, ami igencsak altató hatással volt rád.</b><br />
<b><br style="background-color: white; color: #333333; font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18.2000007629395px;" /></b>
<br />
<div style="text-align: justify;">
Sajnos ez manapság már sokszor megtörténik olvasás közben, szinte mindegy, mit olvasok (öregszem)... :D Legutóbb talán a The Hours volt az, nem is emlékszem, még végig sem olvastam. Tudjátok, ez az a könyv, amiből amúgy egy jó film is készült, és párhuzamosan látjuk benne Virginia Woolf életkéjét a Mrs. Dalloway "megvalósulásával", meg egy másik történetszállal, nehéz elmagyarázni. Meg ilyen még nekem az Üvoltő szelek; ki nem állhatom azt a könyvet, szerintem unalmas volt.</div>
<br />
<div class="separator" style="background-color: white; clear: both; color: #333333; font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18.2000007629395px; text-align: center;">
<br /></div>
<b style="background-color: white; color: #333333; font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18.2000007629395px;">5. The Lion King - Az oroszlánykirály</b><br />
<b style="background-color: white; color: #333333; font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18.2000007629395px;"> - Egy olyan karakter, akit valami trauma ért gyermekkorában.</b><br />
<b><br style="background-color: white; color: #333333; font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18.2000007629395px;" /></b>
<br />
<div style="text-align: justify;">
Az ilyen karakterek a gyengéim... Elsőre főleg mangák jutottak eszembe, de ha könyveket nézünk, akkor mondjuk a The Perks of Being a Wallflower főszereplője, Percy... ööö, akarom mondani, Charlie. :)</div>
<span style="background-color: white; color: #333333; font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18.2000007629395px;"></span><br />
<div class="separator" style="background-color: white; clear: both; color: #333333; font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18.2000007629395px; text-align: center;">
<br /></div>
<b style="background-color: white; color: #333333; font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18.2000007629395px;">6. The Beauty and the Beast - A Szépség és a Szörnyeteg</b><br />
<div style="text-align: justify;">
<b style="background-color: white; color: #333333; font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18.2000007629395px;"> - Egy szörnyen nagy könyv, amitől először megijedtél, de mégis nagyszerűnek találtad a történetét.</b></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Hahaha, Eragon! Hatalmasak azok a könyvek, de szerencsére nemcsak méretre, hanem a történetbe is bele lehet veszni. Az igazsághoz mondjuk az is hozzátartozik, hogy nem félek a nagy könyvektől, sőt, imádom őket.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<b style="background-color: white; color: #333333; font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18.2000007629395px;">7. Aladdin</b><br />
<b style="background-color: white; color: #333333; font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18.2000007629395px;"> -Egy karakter akinek teljesül a kívánsága, jó vagy rossz értelemben.</b><br />
<b><br style="background-color: white; color: #333333; font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18.2000007629395px;" /></b>
<br />
<div style="text-align: justify;">
Az öreg halász és a tengerben végül is kifogja a halász a nagy halat, csak... :) Olvassátok el, nem hosszú.</div>
<br />
<div class="separator" style="background-color: white; clear: both; color: #333333; font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18.2000007629395px; text-align: center;">
<br /></div>
<b style="background-color: white; color: #333333; font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18.2000007629395px;">8. Mulan - Mulán</b><br />
<b style="background-color: white; color: #333333; font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18.2000007629395px;"> - Egy szereplő, aki nem az, mint akinek kiadja magát.</b><br />
<span style="color: #333333; font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif;"><span style="font-size: 13px; line-height: 18.2000007629395px;"><b><br /></b></span></span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
Ez a kérdés elég nagy spoiler lehet bárkinek, aki mondjuk még nem olvasta az adott regényt, szóval csak óvatosan. Más nem jut most eszembe, mint Luke a Percy Jackson sorozatból, aki az elején még a helyes, jófej fiúka, aztán meg...</div>
<br />
<br />
<b style="background-color: white; color: #333333; font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18.2000007629395px;">9. Toy Story</b><br />
<b style="background-color: white; color: #333333; font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18.2000007629395px;"> - Egy könyv, aminek bárcsak életre kelnének a szereplői.</b><br />
<b><br style="background-color: white; color: #333333; font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18.2000007629395px;" /></b>
<br />
<div style="text-align: justify;">
Uh, hát nem is tudom, a sok Stephen King könyv meg ilyen-olyan disztópia olvasása közben valahogy nem kívántam ilyesmit sosem... De mondjuk Spuddal meg Rentonnal elmennék egyszer inni, szigorúan csak inni (mert Spud aaaannnyira aranyos!), meg a The Catcher in the Rye Holdenjével is akár, meg meg meg... hát a hobbitok! Ők olyan kis vicces-aranyosak.</div>
<span style="background-color: white; color: #333333; font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18.2000007629395px;"></span><br />
<div class="separator" style="background-color: white; clear: both; color: #333333; font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18.2000007629395px; text-align: center;">
<br /></div>
<b style="background-color: white; color: #333333; font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18.2000007629395px;">10. Disney Descendants - Disney Leszármazottak</b><br />
<b style="background-color: white; color: #333333; font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18.2000007629395px;"> - Kedvenc fő gonoszod, ellenséged, vagy erkölcsileg romlott szereplőd.</b><br />
<b><br style="background-color: white; color: #333333; font-family: Arial, Tahoma, Helvetica, FreeSans, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18.2000007629395px;" /></b>
<br />
<div style="text-align: justify;">
Biztos klisés válasz meg minden, de Voldemort. Nem feltétlenül azért, amit csinált, hanem ahogyan az lett, aki; lényegében esélye sem volt.</div>
<div style="text-align: justify;">
<!-- start InLinkz script -->
<script type="text/javascript">
document.write('<scr' + 'ipt type="text/javascript" src="//www.inlinkz.com/cs.php?id=535304&' + new Date().getTime() + '"><\/script>');
</script>
<!-- end InLinkz script -->
</div>
rentsihttp://www.blogger.com/profile/13357238178465357027noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1509507526379012851.post-30498108387935751522015-04-03T12:02:00.000+02:002015-04-03T12:02:10.371+02:00Helen Fielding: Bridget Jones naplója<div style="text-align: justify;">
Nem nagyon írtam az elmúlt hetekben, mert eléggé lefoglalt a szakdogám meg ilyesmik, de azon most már túlvagyok, így más dolgokra is jut időm végre (?!). Nem tudtam eldönteni, melyik könyvről írjak először azok közül, amik a listámon szerepelnek, így aztán gondoltam elkezdek fentről lefelé haladni, az a legegyszerűbb. A Bridget Jones-ra meg amúgy sem árt ráhangolódnom, mert erről fogom írni a specializációs záródolgozatomat, eh.</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjjMk7HF-aCNQnenQj9R1qsOOsFQQzXC7N8_xmIJGj8nHT2bTReMe8gW4C5gnliWJMX6aXNc5NIJ2npiPXilg7pN__Xw66tmuMWnvn-f-YDZH-xJSJ-aA-Uq0z8YVd0uRJ3ScAGsSfm4Ahq/s1600/diary.gif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjjMk7HF-aCNQnenQj9R1qsOOsFQQzXC7N8_xmIJGj8nHT2bTReMe8gW4C5gnliWJMX6aXNc5NIJ2npiPXilg7pN__Xw66tmuMWnvn-f-YDZH-xJSJ-aA-Uq0z8YVd0uRJ3ScAGsSfm4Ahq/s1600/diary.gif" /></a></div>
<br />
<a name='more'></a><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2O5zdZxvqfXbF13hIjUoesqGakHqfmYt6-1GRC2u6B3_pbHCHM99-6ZY_4KidBfsNj6NpFu6kgGYbuhWvzmD34I6-auN_gWVcXSbzI6q7yAW9lPrk_T88myjIJhZFKzJ_IIMBACb0J1I_/s1600/covers_274009.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2O5zdZxvqfXbF13hIjUoesqGakHqfmYt6-1GRC2u6B3_pbHCHM99-6ZY_4KidBfsNj6NpFu6kgGYbuhWvzmD34I6-auN_gWVcXSbzI6q7yAW9lPrk_T88myjIJhZFKzJ_IIMBACb0J1I_/s1600/covers_274009.jpg" height="320" width="189" /></a></div>
<div style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 22.5px; margin-bottom: 10px; margin-top: 10px; text-align: justify;">
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;">Fogyókúrázni fogok (most már tényleg), hetente háromszor edzőterembe járok, leszokom a dohányzásról, a fényképeket albumba rakom, nem beszélek ki másokat a hátuk mögött, otthon is rendesen felöltözöm, megtanulom beprogramozni a videót, és végre rendes pasit kerítek magamnak.</span></div>
<div style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 22.5px; margin-bottom: 10px; margin-top: 10px; text-align: justify;">
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;">Ismerős? Ha Ön, kedves Olvasó, még sohasem tett ilyen vagy ezekhez hasonló újévi fogadalmakat, akkor Ön egy szent, vagy férfi. Ha viszont érezte már úgy, hogy gyökeresen változtatnia kellene az életén, akkor számos közös vonása lehet e könyv hősnőjével, Bridget Jonesszal, akinek naplójából élete egy évének történetét ismerhetjük meg. Bridget túl van a harmincon, és legnagyobb bánatára még mindig „szingli”, vagyis nincs férjnél. Egy könyvkiadóban végez amolyan aktatologató munkát, és csak az tartja benne a lelket, hogy az asztalától állandóan láthatja az imádott férfit. Január elején a szülei baráti köre által rendezett újévi vigasság rémségein próbálja túltenni magát. Az effajta összejövetelek nem titkolt célja, hogy őt összehozzák a megfelelőnek ítélt fiatalemberrel, és rendszerint katasztrofálisan végződnek. Saját barátai – a harcos feminista Sharon; a kétgyerekes Magda, akit csal a férje; Jude, akinek a barátját mindenki utálja; a homoszexuális Tom – szintén ellátják különféle jó tanácsokkal az élet dolgait illetően, miközben néha maguk is látványosan melléfognak a saját szerelmi és egyéb ügyeikben. De mire újra eljön a szilveszter, sok mindenki életében sok minden megváltozik.</span></div>
<div style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 22.5px; margin-bottom: 10px; margin-top: 10px; text-align: justify;">
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;">A könyv hihetetlen sikert aratott nem csak Angliában és Amerikában, hanem nálunk is, amit nem utolsósorban fergeteges humorának és a könyvből készült filmnek köszönhet. És valóban, Bridget naplóján minden nő szívből kacaghat – ki azért, mert ő nem ebben a cipőben jár, ki azért, mert nem csak ő jár ebben a cipőben. A férfiak is pompásan szórakozhatnak rajta, talán még tanulnak is belőle.</span></div>
<div style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 22.5px; margin-bottom: 10px; margin-top: 10px; text-align: right;">
<span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;">forrás: <i>moly.hu</i></span></div>
<div style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 22.5px; margin-bottom: 10px; margin-top: 10px; text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">Igaz, hogy még csak zsenge 22 éves vagyok, de egy kicsit mégis úgy érzem, hogy aktuális már ez a regény (szomorú vagy sem), hiszen többé-kevésbé szingli vagyok, lassacskán a "karrieremet" is el kellene kezdnem, úgy igazán, ésatöbbi. Ugyanakkor Bridget mégsem volt képes elvarázsolni és időnként kifejezetten idegesítőnek is éreztem a karakterét (meg igazából mások karakterét is). Az első x oldalon nagyon szenvedtem, és legszívesebben földhöz vágtam volna a könyvet egy-egy Bridget-gondolat után, a végére viszont mégis beszippantott valamennyire a történet, és képes voltam elengedni ezeket a zavaró pontokat.</span></div>
<div style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 22.5px; margin-bottom: 10px; margin-top: 10px; text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">Na de mi is volt a baj? Egyrészt, ahogy említettem, nem szerettem a szereplőket. Különösen Bridget anyját nem (szörnyű nőszemély), de sokszor Bridgettől is a falra másztam a már-már irreális mértékű gyökérsége miatt. Komolyan, olyan kínos volt olvasni a szerencsétlenkedését, hogy egész érzelmi tortúrát kellett kiállnom a végéig; nem mindig jó ez. Emellett, nem tudom, hirtelen impulzustól vezérelve a könyvtárból kölcsönöztem ki, magyarul, és talán ez is csökkentette az olvasásélményt, mert fogalmazzunk úgy, hogy nem voltam egészen megelégedve a fordítás minőségével. A legnagyobb baj szerintem az volt vele, hogy a szlenges, köznyelvi kifejezésekkel nagyon vigyázni kell a fordítás során, mert borzasztó hamar elévülnek, és a magyar változat telistele volt ilyesmi szavakkal, ami így sok év után nagyon furcsán hangzott. Ebbe a témába nem akarok nagyon belemenni, mert a záródogámban is pont erről lesz szó, és még a végén meggyanúsítanak, hogy saját magamtól plagizáltam, úgyhogy a lényeg az, hogy a szókincs miatt sokszor húztam fel a szemöldököm, és a szemöldökhúzgálásba fektetett energiát az olvasásba fektetett mennyiségből kellett elvonnom, ergo... Értitek.</span></div>
<div style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 22.5px; margin-bottom: 10px; margin-top: 10px; text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">Persze azért voltak pillanatok, amikor nagyon meg is tudtam érteni Bridgetet. Ez az állandó küzdelem a kilókkal és a káros szenvedélyekkel, na meg az őrlődés és hullámvasút Daniel Cleaverrel (story of my life), ezek aztán nemcsak 30 körül aktuálisak. A hasonló tapasztalatok miatt tehát nem is tudtam elítélni Bridgetet (sok értékelésben ugyanis azt olvastam, hogy nem szerették az egész könyvet, mert B. akaratgyenge), inkább emberivé tették ezek a dolgok a karakterét. Ha meg már a szereplőknél tartunk, megint, akkor azt kell, hogy mondjam, én Danielt és Markot is bírtam. Danielt azért, mert, bár egy szemét alak, az ilyesfajta szemét alakoknak nehéz időnként ellenállni, mert tudják nagyon jól, hogy mit akarsz hallani, Markot meg azért, mert, jaj, nem tudom, miért. Az a ridegség, azok a bunkócska válaszok, valószínűleg én is rögtön megutálnám, annyira feldühítene, mindegy, milyen aranyos amúgy.És igazából kicsit furcsa is volt, hogy olyan keveset találkozunk vele a könyvben annak ellenére, hogy mi a végkifejlet.</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0LdMmbkxBvbZUEzw78-SuAVW21KrcrQiqNcWEjtsilqRflt4T4K8CjsWQrDyjMWWRddVXcTeGV_eVW1ZywKHd3wBOP8cwbUvaBbCZtC86AC4VBcsSZpVP0RaLovE9FpYlNwMt-sXH9Bnv/s1600/vodka.gif" imageanchor="1" style="font-size: medium; line-height: normal; margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0LdMmbkxBvbZUEzw78-SuAVW21KrcrQiqNcWEjtsilqRflt4T4K8CjsWQrDyjMWWRddVXcTeGV_eVW1ZywKHd3wBOP8cwbUvaBbCZtC86AC4VBcsSZpVP0RaLovE9FpYlNwMt-sXH9Bnv/s1600/vodka.gif" /></a></div>
<div style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 22.5px; margin-bottom: 10px; margin-top: 10px;">
</div>
<div style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 22.5px; margin-bottom: 10px; margin-top: 10px; text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">És néhány szó a filmről is... Úgy vettem észre, hogy sokan sokkal jobban szeretik a könyvnél, de én ki nem állhatom. Az, ami a könyvben extrémen kínos volt, a filmben még háromszor annyira kínos lesz, és egyszerűen rosszul érzem magam, amikor megtörténik. Amúgy is jobban tetszett a könyv szerinti történet; a filmben ebből elvesznek, mást hozzáadnak (azt az ominózus bugyiban-utcán-futkározós jelenetet például szeretem mondjuk), de azért egy egész oké adaptációról van szó, csak ne kelljen többször látnom. Meg amúgy is van valami részecske bennem, ami imádja Colin Firth és Hugh Grant bácsikat, ez azért sokat segít.</span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiWj_LwHqkcb_aDtQ_Jtvp_g8Jpd56hWgSP1lMW96TXOHlel-iDkoyvipZCY7ddW476KxBXeH1I8qJzqUMugEmkVqcEfP8WLit3IkoYHENTpO__nuIWQ_cJXS3mgCMkofphVlfLkTBcVVtk/s1600/yo.gif" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiWj_LwHqkcb_aDtQ_Jtvp_g8Jpd56hWgSP1lMW96TXOHlel-iDkoyvipZCY7ddW476KxBXeH1I8qJzqUMugEmkVqcEfP8WLit3IkoYHENTpO__nuIWQ_cJXS3mgCMkofphVlfLkTBcVVtk/s1600/yo.gif" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ehem</td></tr>
</tbody></table>
<div style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 22.5px; margin-bottom: 10px; margin-top: 10px; text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">Szeretem is, meg nem is, ez van. Lehet számítani folytatásra.</span></div>
<div style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 22.5px; margin-bottom: 10px; margin-top: 10px;">
<span style="font-family: inherit;">6/10</span></div>
rentsihttp://www.blogger.com/profile/13357238178465357027noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-1509507526379012851.post-54844088866969851262015-03-14T10:14:00.000+01:002015-03-14T10:14:36.535+01:00Egy kis ez-az<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhevlJ1VEGCRYFXCli2KRyaO8WJzNUere7BVKloS3LiixQ5fL9158qpuzzgNN_n_OXJEzUgWT0CM0GE2JrrQ4H8XEBWRSoVIC4VmXqJox7saWbKJ4GNx0_RuNZ1x2xBOxw77nuiMziDedYJ/s1600/1111.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhevlJ1VEGCRYFXCli2KRyaO8WJzNUere7BVKloS3LiixQ5fL9158qpuzzgNN_n_OXJEzUgWT0CM0GE2JrrQ4H8XEBWRSoVIC4VmXqJox7saWbKJ4GNx0_RuNZ1x2xBOxw77nuiMziDedYJ/s1600/1111.gif" height="155" width="200" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
Feltűnt, hogy az utóbbi időben többen is feliratkoztatok, illetve még kommentek is születnek egy-egy posztomhoz, amit nagyon szépen köszönök. Gondoltam, ebből az alkalomból írok egy kis összefoglalót, hogy mi is a helyzet mostanában, és mi lesz a helyzet a jövőben.</div>
<a name='more'></a><div style="text-align: justify;">
Nos, mint azt oldalt láthatjátok is, elég sok könyvkritikával vagyok adósotok. Van, amit még tavaly újévkor olvastam el, van, amit nyáron, van, amit csak múlt hónapban, meg két másik könyvvel is végezni fogok a napokban. Szerintem a következő könyv, amiről írni fogok, a Csontszüret lesz, mert az amúgy is Könyvmoly Párbajos könyv, aztán meg a Trainspottingról (juj, de jó, telerakhatom a posztot filmes képekkel =D), de majd meglátom, mihez lesz éppen kedvem.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjRjOpivrcXHYWBpkfPzeJ6rvB9pJRPEaN9529mfRIlCaBISUC2MYI838KpUic8k_R37bRwcn-6ANp81_T4iLKndFUgm6QLd4cgY36AulO1gWizrQe3DLDiFEr2hfaBTraErID5Z3mmslR_/s1600/1113.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjRjOpivrcXHYWBpkfPzeJ6rvB9pJRPEaN9529mfRIlCaBISUC2MYI838KpUic8k_R37bRwcn-6ANp81_T4iLKndFUgm6QLd4cgY36AulO1gWizrQe3DLDiFEr2hfaBTraErID5Z3mmslR_/s1600/1113.jpg" height="200" width="400" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
Ha már a Párbaj szóba került, eddig két könyvet olvastam el a listámról: A sonkádi Egyed gazdát, amiről már írtam is, és a Csontszüretet; ezeken kívül épp folyamatban van a Tóparti kísértetek (ami egyébként olyan nagyon jóóó). Már a Fekete gyémántokat is elkezdtem, csak az most félre van téve a túl sok dolgom miatt. Legközelebb valószínűleg ezt folytatom majd, utána meg lehet a Büszkeség és balítélet lesz a következő, mert mostanában nagyon vonz az a könyv.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEihiXG7gYCt0VI1Th8DjfbyBlOG9hyLoSX9SoeaJhUjkd4TeKQTEYVRUtz1QBsOfmqpTuOk_nH489ZeQVhlpWTeGujctnZXKPoKTbfgsIF_Yf39MEjchVJjyA_TgDLULwPrlrFYJGd2puyD/s1600/1114.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEihiXG7gYCt0VI1Th8DjfbyBlOG9hyLoSX9SoeaJhUjkd4TeKQTEYVRUtz1QBsOfmqpTuOk_nH489ZeQVhlpWTeGujctnZXKPoKTbfgsIF_Yf39MEjchVJjyA_TgDLULwPrlrFYJGd2puyD/s1600/1114.jpg" height="271" width="400" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A Könyvtár Projektről: nagyon jó ötlet volt, ennek köszönhetően megismerkedtem a Partials sorozattal (tényleg, a második részről írtam már?!), olvastam Bridget Jones naplóját, Trónok harcát, meg amikor arra járok, mindig leülök egy-két órára (főleg, amikor besüt a nap, márpedig ilyen alkalom egyre több lesz - imádlak, tavasz!), és elolvasok egy Watchmen kötetet, úgyhogy ezt is nemsokára (várhatóan jövő héten :D) befejezem. Érdekes amúgy, hogy a Központi Könyvtárban SOHA nincs bent a második Percy Jackson kötet; esküszöm, hónapok óta nézegetem, hogy hátha most lecsaphatok rá, de mindig kölcsönözve van (ami egyébként jó ízlésre vall, szóval semmi gond :D). Mondjuk a kisebb könyvtárakban elvileg bent van, szóval majd egyszer felkerekedek, és megkeresem.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgbuOPtTyPZYfi1e0l4ZTqhOGrVDvK53aw36g7OOMCJB_gO1hhUb-tCC21CzW8uYb2zsEErXgoXmdyc81i1dhrz8gBRv7UztCdDJKBI9h4ddq_8f36MhTsYkUdkPZDoAQOhYHKsxiwAwx0Z/s1600/1115.gif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgbuOPtTyPZYfi1e0l4ZTqhOGrVDvK53aw36g7OOMCJB_gO1hhUb-tCC21CzW8uYb2zsEErXgoXmdyc81i1dhrz8gBRv7UztCdDJKBI9h4ddq_8f36MhTsYkUdkPZDoAQOhYHKsxiwAwx0Z/s1600/1115.gif" height="222" width="400" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Egyébként nekem most blogolás helyett a szakdogámat kellene írnom, de hiába, nem szabad erőltetni semmit, mindent a maga idejében. Ha végeztem vele, valószínűleg írok majd a The Bell Jarról és az It's Kind of a Funny Storyról, ha még nem tettem, mert ezek részét képezik a szakdogámnak, úgyhogy legalább felelevenítem majd őket.</div>
<div style="text-align: justify;">
Ezzel kapcsolatosan eszembe jutott, hogy én pár hete csináltam egy Twitter oldalacskát a blognak (nekem), mert zavart, hogy olvasás után csomó gondolatom, észrevételem elveszett, mert sehova sem rögzítettem őket. Így aztán jött a Twitter gondolata, és azóta már írogattam is egy-két könyvvel kapcsolatban, csak eddig azon vacilláltam, hogy biztosan kitegyem-e ide a blogra, mert, bár igyekszem kerülni az ilyesmit, de lehet, hogy véletlenül szétspoilerezném a könyveket. Mindenesetre kiteszem, aztán majd szóltok, ha probléma.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgs1ZRcb0rL_oXkiT-A2lci0U7WQiCsK_vyGT7PMn1kBc_Efqcea5JIohyphenhyphengmmRa1-WdrGQBuzM_TFCJEBHpJ1ejoXkGf6e9Oe9MaKxu7pb4REAk1wHLea-YVVDj_SdhUaLPq7-n75vNovLn/s1600/1112.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgs1ZRcb0rL_oXkiT-A2lci0U7WQiCsK_vyGT7PMn1kBc_Efqcea5JIohyphenhyphengmmRa1-WdrGQBuzM_TFCJEBHpJ1ejoXkGf6e9Oe9MaKxu7pb4REAk1wHLea-YVVDj_SdhUaLPq7-n75vNovLn/s1600/1112.jpg" height="300" width="400" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Nagyon népszerűek az oldalon a különféle tagek, főleg, mióta csatlakoztam a Kis Könyves Bloggerekhez, és az egyes tagek alatt linkelve van a csoport többi tagja is. Szerintem ez egy tök jó dolog, izgalmasabb így, csoportosan tagelni. Persze emellett önállóan is csinálgatok ezt-azt, legutóbb pl. a Harry Pottereset, ami úgy látom, népszerű köztetek, meg igazából hónapokkal ezelőtt megcsináltam már még egyet, amihez fényképezgettem meg minden, csak még a bejegyzést voltam nagyon lusta összehozni (pedig milyen régóta meg akartam már csinálni azt a taget...). Ezeken kívül a Top 5 Wednesday dolgot is szívesen feleleveníteném, csak... lusta vagyok.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgcgMMg6rYInx-l_C2mePuft521Q-wARs72j1xywTadp5R6iZaqC69oyV6mbyVcKseGcawBAPiWYtErNekR6X0EF6HcrSN8Xtl74LuAxj2at5h2xu7xYyx8dEMysy8GrtkikjRHtilVgUOY/s1600/1116.gif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgcgMMg6rYInx-l_C2mePuft521Q-wARs72j1xywTadp5R6iZaqC69oyV6mbyVcKseGcawBAPiWYtErNekR6X0EF6HcrSN8Xtl74LuAxj2at5h2xu7xYyx8dEMysy8GrtkikjRHtilVgUOY/s1600/1116.gif" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Hm, mi van még? Könyveket nem nagyon vásároltam mostanában, mert le vagyok égve, enyhén szólva. Még tavaly novemberben rendeltem egy hatalmas adag könyvet a Könyvudvartól, de heteken át vártam rá, és semmi hír. Végül december elején már írtam a Postának és a Könyvudvarnak is, hogy helló, mi van már, aztán egy-két hét után kiderült, hogy a csomagom elkeveredett a Postán, és ezért nem érkezett még meg (kb. az első könyvrendelésem volt életemben, nem valami jó kezdet :D). A Könyvudvarnál viszont nagyon készségesek és rendesek voltak: újra összeállították a csomagom, és újra kiküldték. Most sem volt zökkenőmentes a megérkezés, mert csomagautomatába kértem a csomagot, de valamiért nem lehetett belehelyezni, így hívtak (december 23-án), hogy hova hozhatják ki nekem a csomagot. Így aztán karácsony napján, december 24-én meghozta végre délelőtt a futár a sok-sok könyvet; olyan volt, mintha saját magamnak vettem volna karácsonyi ajándékokat.</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3PUz6HP_6QTRsXWAQseivEU-CRrkxICjzJT2rHu10W8w-T49kmzHXgfrPBuOfUtZtR3VNfOnpYzysQMyQEOmHVgr27A8nHV6LAi1ptOESK7F3vhHPBxFyo0XWeMpVwhfOvvBGRY8ONt5F/s1600/1117.gif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3PUz6HP_6QTRsXWAQseivEU-CRrkxICjzJT2rHu10W8w-T49kmzHXgfrPBuOfUtZtR3VNfOnpYzysQMyQEOmHVgr27A8nHV6LAi1ptOESK7F3vhHPBxFyo0XWeMpVwhfOvvBGRY8ONt5F/s1600/1117.gif" /></a></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<i>További kellemes márciust mindenkinek, és köszönöm, hogy itt vagytok! </i></div>
rentsihttp://www.blogger.com/profile/13357238178465357027noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1509507526379012851.post-32878122915805965112015-03-13T11:06:00.000+01:002015-03-13T11:06:09.544+01:00Ultimate Harry Potter Tag<div>
<div style="text-align: justify;">
Ezúttal egy izgalmas Harry Potter taggel jöttem, amit <a href="https://www.youtube.com/watch?v=xnazVprXSWg" target="_blank">itt</a> találtam. Összesen 30 kérdésből áll, amelyek öt kategóriára vannak osztva. Azért is aktuális most ez, mert hétvégén brutális Harry Potter maratont tartottunk, és most nagyon friss (és megrázó) még az élmény. Na meg, a Harry Potter mindig aktuális. Always.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4V2MVHcQp3OnuLGFpuEG2rpRc9ad0ssqWFkfLBEVyB6P-H5M1PS0h_NMGvL_zNZvIBHZDIUtfiD-64S5Up4UY0Gn2R9TNA0KJCD61AFOq8ygPn2zCMZj4Qz5lA937czX08NPyTxC8HKBH/s1600/112.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4V2MVHcQp3OnuLGFpuEG2rpRc9ad0ssqWFkfLBEVyB6P-H5M1PS0h_NMGvL_zNZvIBHZDIUtfiD-64S5Up4UY0Gn2R9TNA0KJCD61AFOq8ygPn2zCMZj4Qz5lA937czX08NPyTxC8HKBH/s1600/112.jpg" height="266" width="400" /></a></div>
<a name='more'></a></div>
ÁLTALÁNOS<br /><b>1. Kedvenc könyv?</b><div>
<div style="text-align: justify;">
A Főnix Rendje. Imádom, ahogy Harry hisztizik és dühös és szenved ésésés Sirius...</div>
<b>2. Legkevésbé kedvenc könyv?</b></div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
A Titkok Kamrája. Igazából semmi baj nincs ezzel a kötettel, de valahogy mégis fura érzésem van, amikor rágondolok, és nem jó értelemben vett fura, nem tudom, miért.</div>
<b>3. Kedvenc film?</b></div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
Jelenleg a Félvér Herceg. Csak most hétvégén tűnt fel, hogy annak ellenére, hogy a történet egyre sötétebb és komorabb és szomorúbb, ebben a filmben annyi humor van, hogy végignevettük szinte. Olyan röhejes párbeszédek hangzanak el benne, hogy hinni se mertem a fülemnek.</div>
<b>4. Legkevésbé kedvenc film?</b></div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
Talán a Tűz Serlege. Unalmas volt, meg Cedric és csócseng, blöe.</div>
<b>5. Kedvenc idézet?</b></div>
<div style="text-align: justify;">
Hááát... Őszintén szólva ilyen nem nagyon van, ittam minden szereplő szavát, úgyhogy a legjelentéktelenebb mondatra is mondhatnám, hogy a kedvencem. De mondjuk legyen az a rész, amikor Harry a csókélményét beszéli meg Ronnal és Hermionéval, és Hermione szerint Ron egy teáskanál érzelmi szintjén van. Rólam is ezt mondják néha.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj8wUTcFEn6x7EUCCdE3ujlNec7iKsQzXHNY53GgbAUonBvQAfTmFmsPO3nH9l5-x90M1i0fyR3Vlywgdw2xOBhf-k1a5M_uybhDhKRr6kxJfZmEHawy0QaoJ7Ip6JYMpsGV3MZMNXLlY05/s1600/114.gif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj8wUTcFEn6x7EUCCdE3ujlNec7iKsQzXHNY53GgbAUonBvQAfTmFmsPO3nH9l5-x90M1i0fyR3Vlywgdw2xOBhf-k1a5M_uybhDhKRr6kxJfZmEHawy0QaoJ7Ip6JYMpsGV3MZMNXLlY05/s1600/114.gif" /></a></div>
<div>
<br />SZEREPLŐK<br /><b>6. Kedvenc Weasley?</b></div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
Most, hogy újranéztem minden részt, azok alapján Ron. Sose szerettem különösebben, de annyira vicces és annyira nevetséges fejeket vág, hogy egyszerűen megszerettem. Meg amúgy néha olyan kis gyakorlatias, pl. amikor megkérdőjelezi a többiek ötleteit, döntéseit (követni a pókokat éjszaka a Tiltott Rengetegbe?!).</div>
<b>7. Kedvenc női szereplő?</b></div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
Luuunaaa! Meg kell magyaráznom?</div>
<b>8. Kedvenc gonosztevő?</b></div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
Én imádom Voldemortot, nagyon érdekes a háttértörténete, meg minden.</div>
<b>9. Kedvenc férfi szereplő?</b></div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
Na, ez nehéz. Piton, mert iszonyat jó karakter; Sirius, mert hogy nem lehet szeretni Siriust?!</div>
<b>10. Kedvenc tanár?</b></div>
<div style="text-align: justify;">
McGalagony! Az a nő zseniális, és nagyon erős, lassan ő lesz a példaképem.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhBt3z1UANsIOMxow77cps-WeIDxmBtHzsXAmFleDhFq3FchUrq-2avDhc7Bfm6-PScEWUG6jnUD6bXLkTpHNAqezbGs73o8Wg3NQT1svB4dJiOklONlS8U8JoJUiWE5WsnBz9p8VpkiOLX/s1600/111.gif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhBt3z1UANsIOMxow77cps-WeIDxmBtHzsXAmFleDhFq3FchUrq-2avDhc7Bfm6-PScEWUG6jnUD6bXLkTpHNAqezbGs73o8Wg3NQT1svB4dJiOklONlS8U8JoJUiWE5WsnBz9p8VpkiOLX/s1600/111.gif" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div>
MELYIKET VÁLASZTANÁD?<br /><b>11. A, Megmosnád Piton haját, vagy B, egy napig Lockhart hencegését hallgatnád?</b></div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
Megmosnám Piton haját. :3 Imádom Pitont, nem is kérdés. </div>
<b>12. A, Egy lelkes Bellatrix-szal, vagy B, egy dühös Mollyval párbajoznál?</b></div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
Huh, az anyák veszélyesek, úgyhogy inkább választanám Bellatrixot. Amúgy is bírom azt a nőt.</div>
<b>13. A, A Roxfort Expresszel vagy B, repülő autóval utaznál a Roxfortba?</b></div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
Vonatoznék, és ismerkednék a vonaton a többi varázslótanonccal, milyen jó is lenne.</div>
<b>14. A, Megcsókolnád Voldemortot, vagy B, megfürdetnéd Umbridge-ot?</b></div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
Egyértelműen megcsókolnám Voldemortot, még ha bele is halnék.</div>
<b>15. A, Hippogriffen vagy B, Tűzvillámon repülnél?</b></div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
Szerintem én nem nagyon repülnék igazából egyiken se, de legyen mondjuk Hippogriff (az nagyobb).</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgMC_gSd5zCoGifLRkj1jDmDMNa0YgD94zbHKpuXwXqPy6gfY2Ya2xahdr1Ai5c1dhyphenhyphen3g5Ma1jtwX5kdBjh1QJuE2b9r3qEn_AcuuJaqgGKQDlkiBsngZhpA-Ku4dJPUh7V9zpZlMcVxB4A/s1600/113.gif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgMC_gSd5zCoGifLRkj1jDmDMNa0YgD94zbHKpuXwXqPy6gfY2Ya2xahdr1Ai5c1dhyphenhyphen3g5Ma1jtwX5kdBjh1QJuE2b9r3qEn_AcuuJaqgGKQDlkiBsngZhpA-Ku4dJPUh7V9zpZlMcVxB4A/s1600/113.gif" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
FILMADAPTÁCIÓK</div>
<b>16. Van olyan szereplő, akivel kapcsolatban mást éreztél a filmben, mint a könyvben?</b></div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
Csócsenget a filmben még jobban utáltam, mint a könyvben, de amúgy nem tudom, nem jut eszembe egy ilyen szereplő sem. Vagyis... Nekem a filmben Hagrid sokkal kisebbnek tűnik, mint ahogy a könyvben le van írva.</div>
<b>17. Van olyan film, ami jobban tetszett a könyvnél?</b></div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
Nincs, a Harry Potter esetében nem lehet ilyen jelenségről beszélni. :D</div>
<b>18. Richard Harrist vagy Michael Gambont szeretted jobban Dumbledore-ként?</b></div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
Amíg nem olvastam anno az újságban, hogy egyikük meghalt, észre se vettem a váltást, szóval igazán nem tudok különbséget tenni közöttük, nekem mindegy.</div>
<b>19. Mi az a dolog (személy, esemény), ami a legjobban idegesített, hogy a filmből kimaradt?</b></div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
Több Voldemort-emléket akartam például.</div>
<b>20. Ha újraforgathatnád az egyik részt, melyik lenne az?</b></div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
A Tűz Serlege, mert azt nagyon untam, bár sokan meg a Főnix Rendjére panaszkodnak, szóval valamelyiket a kettő közül.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh2INo3ZKIoIZHWME3s3wbxFmBDyxz2EX378SQA2SSGc2o5EWNc65owe-gKCKMZtGtYa0SueoMZArRTbUQq2ar6a-3Bh7abD1JsYajZAasV_swLKTvoRqd4iW3mVh7wMLOn0BQawTR6IRst/s1600/117.gif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh2INo3ZKIoIZHWME3s3wbxFmBDyxz2EX378SQA2SSGc2o5EWNc65owe-gKCKMZtGtYa0SueoMZArRTbUQq2ar6a-3Bh7abD1JsYajZAasV_swLKTvoRqd4iW3mVh7wMLOn0BQawTR6IRst/s1600/117.gif" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ROXFORT</div>
<b>21. Mit súgtak az ösztöneid, melyik házba kerülnél?</b></div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
Mikor milyen korszakomat éltem... Sokáig azt hittem, hogy a Mardekárba kerülnék, aztán volt, amikor mást láttam reálisnak, és akkoriban inkább Hollóhátot mondtam.</div>
<b>22. Melyik házba kerültél ténylegesen Pottermore-on (vagy más online Teszlek Süveg tesztben)?</b></div>
<div>
Hollóhát. :)<br /><b>23. Melyik óra lenne a kedvenced?</b></div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
Senkinél se népszerű, de engem a mágiatörténet érdekel legjobban (csak gondoljatok bele!).</div>
<b>24. Szerinted melyik varázsigét lenne a leghasznosabb megtanulni?</b></div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
Hát az Imperius átkot. :D Egyébként nem tudom, ez még sosem jutott eszembe, de talán a lumos jönne leginkább jól, vagy még inkább az, amivel Hermione megnöveli a táskája méretét.</div>
<b>25. Mit gondolsz, melyik szereplővel lennétek azonnal legjobb barátok a Roxfortban?</b></div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
Neville-lel és Lunával! Imádom a kívülállókat, kicsit én is az vagyok, és szerintem nagyon érdekes emberek.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhX-UZb5JnW4yMteHWWCA5F-cwvUHY5TWpYkUGbEVLL_tY2E47ZJEjwbyXOE8PpfAnmRHZd9hQn7zG5cU7iZG4rhiC0bCJokuoLtA8_DafIMQNnDkZdkWcnd1xsZ6PaL8L854MDUqs13tUz/s1600/118.gif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhX-UZb5JnW4yMteHWWCA5F-cwvUHY5TWpYkUGbEVLL_tY2E47ZJEjwbyXOE8PpfAnmRHZd9hQn7zG5cU7iZG4rhiC0bCJokuoLtA8_DafIMQNnDkZdkWcnd1xsZ6PaL8L854MDUqs13tUz/s1600/118.gif" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
VEGYES</div>
<b>26. Ha tiéd lehetne az egyik a Halál Ereklyéi közül, melyiket szeretnéd?</b></div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
Ehh, a pálcát. Úgy fájt a szívem, amikor Harry kettétörte és elhajította.</div>
<b>27. Van bármi a könyvekben, amit megváltoztatnál? Lehet ez szereplő, esemény, akármi.</b></div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
Ne haljon meg Sirius. :(</div>
<b>28. A kedvenc Tekergőd?</b></div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
Siriuson kívül Lupin. Olyan megnyugtató természete van.</div>
<b>29. Ha vissza tudnád hozni az egyik szereplőt az életbe, melyik lenne az?</b></div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
Voldemort, hogy folytatódhasson Harry története. :DDD Amúgy erre elég sok variáció van. Visszahoznám pl. Harry apját, mert kíváncsi vagyok, hogy tényleg akkora seggfej-e, amekkorának tűnik.</div>
<b>30. A Halál Ereklyéi vagy Horcruxok?</b></div>
<div style="text-align: justify;">
A Halál Ereklyéi. Nem akarok tovább élni, mint kellene, és amúgy is túl macerás lenne horcruxokat gyártani.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhN_TM92fJbyAuAEwWidQHZTuUZ76OosiAKJFfIjKyyDzn0_0zlFN6ELHE5q6WHVSwJRHazbkYjagLZWKDD55dHBRH6dYZklko-2TcNy7yvwjgXsr44U9f32o0za6E1rd2BVMYokFW0FeU3/s1600/115.gif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhN_TM92fJbyAuAEwWidQHZTuUZ76OosiAKJFfIjKyyDzn0_0zlFN6ELHE5q6WHVSwJRHazbkYjagLZWKDD55dHBRH6dYZklko-2TcNy7yvwjgXsr44U9f32o0za6E1rd2BVMYokFW0FeU3/s1600/115.gif" /></a></div>
<div>
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Ennyi lett volna ez a tag; ha tetszett, akkor csináljátok meg nyugodtan ti is, kíváncsi lennék a válaszaitokra.</div>
rentsihttp://www.blogger.com/profile/13357238178465357027noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-1509507526379012851.post-41391415842396331722015-03-01T11:53:00.000+01:002015-03-01T12:03:55.199+01:00II. Magyar Könyvek Viadala<div style="text-align: justify;">
Március van! És ez nemcsak azt jelenti ám, hogy mától tavasz van (VÉGRE), hanem azt is, hogy ma bizony kezdetét veszi a II. Magyar Könyvek Viadala. Ha esetleg még nem hallottál az eseményről, akkor az alábbiakban megpróbálom összefoglalni, hogy miről is van szó.</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://www.magyar-konyvek.hu/" target="_blank"><img border="0" src="http://www.magyar-konyvek.hu/wp-content/uploads/2015/01/II-logo-nagy.png" height="320" width="320" /></a></div>
<br />
<a name='more'></a><br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
Tavaly még én is csak kívülállóként, "laikusként" nézegettem az I. Magyar Könyvek Viadalát, és bátortalanul leadtam egy-két szavazatot olyan kategóriákban, amikhez van is valami közöm. Sajnos az a szomorú igazság, hogy részben a tanulmányaim miatt, részben pedig azért, mert a hazai könyvekről alig hallani valamit, nem vagyok túlságosan otthon a magyar könyvekben, főleg nem a kortárs irodalomban. Így aztán, bár nagyon örültem, hogy a Viadal szervezője, Rácz Tibor idén engem is meghívott a <a href="http://www.magyar-konyvek.hu/konyves-bloggerek/" target="_blank">nomináló bloggerek</a> közé, kicsit meg is izzasztott a jelöltjeim kiválasztása.</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
Na de miről is szól ez az egész? A Magyar Könyvek Viadalán első körben különböző könyves bloggerek választanak jelölteket (ebben az évben 38-an voltunk) <a href="http://www.magyar-konyvek.hu/2015/01/27/a-magyar-konyvek-viadala-kategoriai/" target="_blank">tíz különböző kategóriában</a>. Ez úgy néz ki, hogy otthon szépen ülnek a bloggerek a gép előtt, és agyalnak, hogy mi volt az az előző évben, ami igazán jó volt, és egy adott kategóriában kiválasztanak ezek közül maximum hármat, amik között eloszlik az adható maximális 15 pont, és miután minden kategóriában megtették ezt, elküldik a jelöltjeiket. Természetesen nem muszáj minden kategóriában jelölni, és nem is kötelező hármat is kiválasztani, lehet akár csak egy vagy két jelöltet küldeni egy kategóriában, és a pontok eszerint oszlanak majd el (egy jelölt 15 pont, kettő már 8 és 7 pont, három pedig 5-5-5 pont, értelemszerűen). Miután az összes blogger jelöltje megvan, összeadódnak a pontok, és a legtöbb pontot kapó öt jelölt lesz az, akikre majd ti, olvasók szavazhattok.</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
Hogy még izgalmasabb legyen, a kategóriák nem egyszerre, hanem három naponta kerülnek fel az oldalra, és mindegyik kategóriában 29 nap áll rendelkezésedre a szavazatod elküldéséhez. Ugyanígy az eredményhirdetés is kategóriánként, háromnaponta lesz majd áprilisban (már alig várom!). Az olyan átlagos kategóriák mellett, mint az év írója és írónője, a könyvek megjelenésének más kulcsfiguráira is lehet szavazni, azaz a legszebb könyvborítóra (így egyben annak készítőire is), és a legjobb fordítóra is, aminek én külön örültem. Emellett persze a különböző műfajokban is lehet majd szavazni (ismeretterjesztő, mesekönyv, szépirodalom, ifjúsági, szórakoztató), és van lehetőség az év elsőkönyvesének elismerésére is. Az első kategória, amiben ma 13 órától indul a szavazás, <b>az év legszebb könyvborítója</b>. Úgy tervezem, hogy minden kategóriánál, amiben jelöltem, megosztom majd veletek a szavazás kezdetének napján, hogy kit/mit és miért választottam, akár bejutott a legjobb öt közé, akár nem.</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
Tessék tehát figyelni mostantól <a href="http://www.magyar-konyvek.hu/" target="_blank"><b><span style="color: red;">a Viadal oldalát</span></b></a>, és szorgosan szavazgatni a kedvenceitekre. Ha semmiről sem akartok lemaradni, akkor <b><a href="https://www.facebook.com/magyar.konyvek.viadala" target="_blank"><span style="color: blue;">Facebookon</span></a></b> is követhetitek az eseményt. <b><a href="http://www.magyar-konyvek.hu/naptar/" target="_blank">Ide kattintva</a></b> megtekinthetitek a Viadal menetrendjét is.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<i>...And may the odds be ever in your favour!</i>rentsihttp://www.blogger.com/profile/13357238178465357027noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1509507526379012851.post-23628004638861075912015-02-28T17:29:00.000+01:002015-02-28T17:30:34.908+01:00Az Olympus istenei book tag<div style="text-align: justify;">
Megcsináltunk még egy book taget a Kis Könyves Bloggerekkel így a tél legutolsó napján (úristen, milyen jól hangzik ez!), amely nem más, mint az Olympus istenei book tag. A forrását <a href="http://three-points-of-view.blogspot.hu/2015/01/az-olympus-istenei-book-tag.html" target="_blank">IDE</a> kattintva tekinthetitek meg. Ééés ha tetszett, csináljátok meg ti is!</div>
<div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj3meM7xMwW5nMzQiNPQvYtjVQ4JZLqzIxtE7YdnuSDVRzghEd9Hw6V-M1tbpb2ASPWwxCwM4UnCPDWqcYVayi1hJLBhV4Yt5aMTmH-nbWYVnnzHyX05JyshE_v2WN6J4m8zI0-7hyqH3ec/s1600/ex.gif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj3meM7xMwW5nMzQiNPQvYtjVQ4JZLqzIxtE7YdnuSDVRzghEd9Hw6V-M1tbpb2ASPWwxCwM4UnCPDWqcYVayi1hJLBhV4Yt5aMTmH-nbWYVnnzHyX05JyshE_v2WN6J4m8zI0-7hyqH3ec/s1600/ex.gif" /></a></div>
<div>
<a name='more'></a><b><br /></b>
<b>1. Zeusz - Az istenek és a mindenség királya, az ég és a villámok ura</b><br />
Nevezd meg a kedvenc vezetőd, legyen jó vagy rossz!<br />
<div>
<br /></div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
Ehehe, rögtön az első kérdésnél elakadtam. Nem is jut eszembe túl sok vezető, de aki először eszembe jutott, az Voldemort. Akármit is tett, nem tudom utálni; inkább sajnálom, hogy ilyen <strike>szar</strike> akarom mondani rossz élete volt, és csodálom azért, hogy ennyi mindent ki tudott hozni belőle.</div>
<br />
<b>2. Héra - a házasságot és a születést védelmező istennő</b><br />
Nevezd meg a legjobban működő házasságot, amiről olvastál!</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
Öööö... Csak rosszul működők jutnak eszembe... De mondjuk Gus szülei a Csillagainkban a hibában. Nem vagyok már biztos benne, de úgy emlékszem, hogy ők elég jól megvoltak a körülmények ellenére is.</div>
<br />
<b>3. Démétér - a földművelés és a termékenység istennője</b><br />
Nevezd meg azt a könyvet, ahol legszívesebben lapáttal kergetted volna el az istennőt, vagyis, ahol idegesített a gyerek karakter!</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
Haha, most vagy egyik módon "csalok", és azt mondom, hogy a szadista kis <strike>köcsögök</strike> gyerekek idegesítettek A Legyek Urában, vagy a másik módon, és akkor meg a Mayben fejlődő icipici kisbaba a The Age of Innocence-ben.</div>
<br />
<b>4. Poszeidon - a Tenger és a földrengések istene</b><br />
Egy könyv, amin annyit sírtál, hogy egy kisebb papírzsepi-gyártó cég egyhavi bevételét biztosítottad.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
Ez bizony a P.S. I Love You. Számomra a Csillagainkban a hiba közel sem volt ilyen megrázó.</div>
<br />
<b>5. Dionüszosz - a bor és mámor megtestesítője, aki értett a mezőgazdasághoz és termékenységet is hozhatott</b><br />
Egy könyv, ami mellett nem tudtad megállni, hogy ne egyél/igyál valamit.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
Hát mivel anno a Harry Potter nálam egész napos elfoglaltság volt, muszáj volt közben enni-inni is. De amúgy imádok enni olvasás közben, szóval szinte bármelyik könyvet mondhatnám.</div>
<br />
<b>6. Apolló - a Nap és a költészet, a jóslás, a zene, a tánc, a gyarmatosítás, a művészetek és az íjászat istene</b><br />
Nevezz meg egy könyvet, amit csak és kizárólag napfényben, biztonságban, árnyékoktól és ijesztő elemektől mentesen mersz olvasni!</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
A Borzalmak városa vagy más Stephen King könyvek; emlékszem, ennél még filcekből gyorsan ragasztottam is egy keresztet a vámpírok ellen. :D</div>
<br />
<b>7. Artemisz - a Hold és a vadászat szűz istennője, ő segít a szülésnél és védelmezi a nőket és a gyermekeket</b><br />
Nevezz meg egy igazi badass főhősnőt, aki nem várná meg a szőke herceget fehér lovon, hogy megmentse, hanem ő menne a sárkány elé!</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
Háááát... Az a baj ezzel, hogy nem szeretem a főhősNŐket. Nem tudok dönteni, legyen mondjuk a leányzó a Villámtolvajból.</div>
<br />
<b>8. Pallasz Athéné - a bölcsesség és az igazságosság istennője</b><br />
Egy könyv, ami teljesen a csőbe tudott húzni téged, hogy aztán a végén egy óriásit koppanhass.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
Mostanában ez a Partials sorozat; Dan Wells valahogy mindig meg tud lepni, nem tudom, hogy csinálja.</div>
<br />
<b>9. Hermész - az istenek hírnöke, a pásztorok, utazók, kereskedők istene, az ékesszólás, az irodalom, az atlétika és a tolvajok védelmezője</b><br />
Egy könyv, ami elviselhetetlen vágyat ébresztett benned az utazásra.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
A Trainspotting. :D Meg egy-két Joyce novella. Nagyon szívesen elmennék Skóciába vagy Írországba vagy Angliába, mert valahogy az egész ország (mind a három) olyan más érzetet ad, hogy a kiejtésről ne is beszéljünk.</div>
<br />
<b>10. Héphaisztosz - az istenek kovácsa, a tűz és vulkánok istene, a mesteremberek védelmezője</b><br />
Melyik az a tárgy az olvasmányaidból, amit az életben is szívesen használnál?</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
Rengeteg ilyen van a Harry Potter univerzumban, meg a lembast is úgy megkóstolnám A Gyűrűk Urából, bár az nem éppen tárgy. De pl, A Gyűrű hasznos lenne. :D</div>
<br />
<b>11. Árész - a háború istene, az értelmetlen vérontás és kegyetlen öldöklés megtestesítője</b><br />
A "leglátványosabb" csata, amit eddig olvastál.<br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
Uhm... Utálom a csatákat, halálra unom magam rajtuk, így nekem általában végigolvasni is nagy harc. Legyen mondjuuuuk... A Harry Potter és a Főnix Rendjének a vége, amikor a Mágiaügyi Minisztériumban harcolgatnak (Sirius <3).</div>
<br />
<b>12. Aphrodite - a szerelem és a szépség istennője</b><br />
A legszebb szerelmi történet, amit valaha olvastál</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
Oh, God, de hát én ilyeneket se olvasok. :D Legyen a Bridget Jones naplója (ami nem mellesleg sokkal, de SOKKAL jobb, mint a film).</div>
<br />
<b>13. Hádész - az Alvilág ura</b><br />
Egy karakter, akit bármikor átküldenél Hádész birodalmába, hogy végre megszabaduljon tőle a világ</div>
<div>
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Húúúúha. :D A teljes Divergent szereplőgárda, meg persze Daisy a Gatsbyből. :D</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<b>14.Hestia - a családi tűzhely védőistennője </b><br />
Egy könyves hely, ahova szívesen beköltöznél. </div>
<div>
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A varázslóvilág a Harry Potterben! Nem kifejezetten a Roxfortra gondolok, mert bármelyik részén szívesen laknék, csak tartozzak közéjük, még jobb, ha valami igazán varázslók és boszorkányok lakta kis közösségben. De Középfölde is nagyon vonz.</div>
</div>
<!-- start InLinkz script -->
<script type="text/javascript">
document.write('<scr' + 'ipt type="text/javascript" src="//www.inlinkz.com/cs.php?id=500681&' + new Date().getTime() + '"><\/script>');
</script>
<!-- end InLinkz script -->
</div>
rentsihttp://www.blogger.com/profile/13357238178465357027noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-1509507526379012851.post-86495117965721960642015-02-08T12:00:00.000+01:002015-02-08T12:00:01.849+01:00Lionel Shriver: Beszélnünk kell Kevinről<div style="text-align: justify;">
Ahwww, Kevinnn. Először a filmet láttam pár éve, és teljesen beleszerelmesedtem Ezra Miller Kevinjébe (alapból úgy bukkantam a filmre, hogy Ezra Miller rajongói korszakomat éltem éppen), amikor pedig megtudtam, hogy ebből könyv is van, természetes volt, hogy ezt én valamikor el fogom olvasni. Ez végre meg is történt karácsonykor.</div>
<a name='more'></a><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8PtHcsyP_SF9EjsnEsyuIZCwE_gHGfaE3eHW-uIsfsoyflMA66312M0q7JCboVfS-FL8kEadGz8W-aKsNsKneBB90D3pzvx3SpbRZJHXYjdB2OB7UCjQaurpKOtzphGfkUtQfvuNxw8kt/s1600/covers_76816.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8PtHcsyP_SF9EjsnEsyuIZCwE_gHGfaE3eHW-uIsfsoyflMA66312M0q7JCboVfS-FL8kEadGz8W-aKsNsKneBB90D3pzvx3SpbRZJHXYjdB2OB7UCjQaurpKOtzphGfkUtQfvuNxw8kt/s1600/covers_76816.jpg" height="320" width="196" /></a></div>
<div style="background-color: white; font-family: Georgia, serif; font-size: 15px; line-height: 22.5px; margin-bottom: 10px; margin-top: 10px; text-align: justify;">
Eva soha nem akart igazán anya lenni. Egy olyan fiú anyja semmiképpen, aki hét iskolatársát, egy menzai alkalmazottat és egy tanárt gyilkol meg két nappal a tizenhatodik születésnapja előtt. </div>
<div style="background-color: white; font-family: Georgia, serif; font-size: 15px; line-height: 22.5px; margin-bottom: 10px; margin-top: 10px; text-align: justify;">
Most, két évvel a történtek után, elérkezett az idő Eva számára, hogy egy ijesztően egyenes és őszinte levélsorozatban szembenézzen házassággal, karrierrel, családdal, szülőséggel és Kevin szörnyűséges tombolásával.</div>
<div style="background-color: white; font-family: Georgia, serif; font-size: 15px; line-height: 22.5px; margin-bottom: 10px; margin-top: 10px; text-align: justify;">
A regény egy magával ragadó, érdekfeszítő és visszhangokat keltő történetet mesél el, amely robbanásszerű, kísérteties végkifejletbe torkollik.</div>
<div style="background-color: white; font-family: Georgia, serif; font-size: 15px; line-height: 22.5px; margin-bottom: 10px; margin-top: 10px; text-align: right;">
forrás: <i>moly.hu</i></div>
<br /><br /><div style="text-align: justify;">
Hol is kezdjem. A regény levelekből áll össze, amiket Eva a <b>(spoiler!)</b> már halott <b>(spoiler vége)</b> férjének ír a szörnyűségek után. Így egyszerre vagyunk a jelenben és a múltban is: hol Kevin gyerekkorába csöppenünk, hol pedig egy börtönlátogatás részeseivé válunk. Engem mindkettő borzasztóan érdekelt, hiszen, bár láttam a filmet, azt képtelenség a könyv nélkül megérteni, és így olvasás közben szépen helyére kerültek a darabok.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEheMt2dN3w0YpN1jwRXKL1UojuZTSYL55r-6KzGOww6x57QYB_HgY2B-gXgLkF7iaEai1ajtSELXWKHseRvrOuyOQvq2PI_bbb8SNHnOc4dv9WyFocPnmzJmjasMPn1bP4QLzoIXnV5bv9-/s1600/tumblr_n3csf0bUrn1r6914zo1_r3_1280.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEheMt2dN3w0YpN1jwRXKL1UojuZTSYL55r-6KzGOww6x57QYB_HgY2B-gXgLkF7iaEai1ajtSELXWKHseRvrOuyOQvq2PI_bbb8SNHnOc4dv9WyFocPnmzJmjasMPn1bP4QLzoIXnV5bv9-/s1600/tumblr_n3csf0bUrn1r6914zo1_r3_1280.jpg" height="277" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Végre egy poszt, amit telerakhatok Ezra Miller képekkel.</td></tr>
</tbody></table>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<br /><div style="text-align: justify;">
Talán furán fog hangzani, meg lehet, hogy páran ezután meg is akarnak majd kövezni, de én nagyon együtt tudtam érezni Evával. Én nem vagyok az a tipikus lány, aki ha meglát egy gyereket, akkor vérszemet kap, egy "Jajjjjj, milyen aranyos kislány!" csatakiáltással odarohan, és elkezdi babusgatni a lényt. Nem, nem, nem. Tőlem csak maradjanak távol ezek a teremtmények, mert én nem tudok mit kezdeni velük, nem tudom, mit akarnak tőlem. És valahogy úgy állok a gyermekvállaláshoz, mint Eva: ha már kezd az életem unalmassá válni, és <i>lapoznom</i> kell, akkor oké, kipróbálom, mi is olyan jó ebben. Én is valami olyan csodára várok, mint amire Eva várt Kevin születésekor, és ami nem jött el. Teljesen át tudom érezni.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhiA8qoZ-ZoNOEdXkY5w9FK6bYSGk4rK-TZXUxD-XJZhlUhqWkyLg3afvGEC9GlcjXQ84tlkwBFAwMsaI1-soEQciQl12TbK_is9tvFWBBl3xVFb-lW3E2kEU91K_Fw4rXEp2KZHWMnBp9m/s1600/1k.gif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhiA8qoZ-ZoNOEdXkY5w9FK6bYSGk4rK-TZXUxD-XJZhlUhqWkyLg3afvGEC9GlcjXQ84tlkwBFAwMsaI1-soEQciQl12TbK_is9tvFWBBl3xVFb-lW3E2kEU91K_Fw4rXEp2KZHWMnBp9m/s1600/1k.gif" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh518NbjBronArZTAAKWco0MBiXDDxHcb8F2_YDa54CJF-_whp_9zykRHloH8l7MqxpthALZdGdVOoK2vK7F0BSERIyIkRQJHpKuCfjKiIw26vfbCurAkq9wYbpoOja_H-HK7LYwm6us9ga/s1600/2k.gif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh518NbjBronArZTAAKWco0MBiXDDxHcb8F2_YDa54CJF-_whp_9zykRHloH8l7MqxpthALZdGdVOoK2vK7F0BSERIyIkRQJHpKuCfjKiIw26vfbCurAkq9wYbpoOja_H-HK7LYwm6us9ga/s1600/2k.gif" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<br /><div style="text-align: justify;">
Épp ezért esik kicsit rosszul nekem, amikor az olvasók Evát hibáztatják azért, hogy Kevin olyan lett, amilyen. Szerintem ez nem fair, mert Eva megtett mindent, amit csak tudott, és végül Kevin is mintha tudná, hogy ez így van, és mintha valami groteszk módon hálás is lenne ezekért a próbálkozásokért, és azért, hogy az anyja legalább annak látja, aki, és előtte sosem kellett színlelnie (épp ezért az egyik kedvenc részem volt az, amikor Kevinke megbetegedett). A könyv befejezése meg egyszerűen nagyon-nagyon-nagyon jó volt.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjc8Wt7Lhpih6uVAYoQlWQY9hPsmvwxNhyphenhyphenjUOspsaPTw-c71yGLXUGLKUQfW5VUjhg7_R0zIBlIt2EUNJzWvBbrRFjRKwrSSL1MFtmYC5YT-1hTTsMP2W69GD9RM-OeyN_P9JK0ibu5Fw6D/s1600/c1.gif" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjc8Wt7Lhpih6uVAYoQlWQY9hPsmvwxNhyphenhyphenjUOspsaPTw-c71yGLXUGLKUQfW5VUjhg7_R0zIBlIt2EUNJzWvBbrRFjRKwrSSL1MFtmYC5YT-1hTTsMP2W69GD9RM-OeyN_P9JK0ibu5Fw6D/s1600/c1.gif" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">"There is no point. That's the point."</td></tr>
</tbody></table>
<div style="text-align: justify;">
Hogy valami negatívumot is említsek, egyes részek kicsit talán hosszúra nyúltak. Gondolok itt például arra, amikor Kevin még nagyon kicsi volt, és fejezeteken át arról olvashatunk, hogy állandóan csak sírt. Itt többször is le kellett tennem a könyvet pihenni, mert akcióhoz szokott türelmetlen és kíváncsi lelkemnek túl unalmas volt ez a szakasz, az unalom meg frusztráló, de a végére annyira megszerettem a könyvet, hogy azt se bánnám, ha még lenne pár fejezet arról is, hogy Kevin aznap hány óra hány perckor mit és mennyit evett. Meg a legvégén így tűnt az egész olyan kerek egésznek; lehet, hogy ha azok a lényegtelennek tűnő részek kimaradtak volna, nem is állt volna össze így a történet.</div>
<br />10/10rentsihttp://www.blogger.com/profile/13357238178465357027noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1509507526379012851.post-2233340074099269312015-02-08T11:00:00.000+01:002015-02-08T11:00:00.031+01:00The Sick Book Tag<div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi2pVVU0G1BS_uKyt1DbwQB4M3DktSmKn_nuxDS4W1kPuWoLnQoLIuJFDyJN7cl1Gb01nIQqzOX-xcyjhGTuQ5srGC6NUQ3zNNwAdkOJh-IN3yQJPTTXmlQ_8zmkiUaQmSbqRpOWkjCPilx/s1600/tumblr_njddvlUDA11tv6vr4o1_500.png" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi2pVVU0G1BS_uKyt1DbwQB4M3DktSmKn_nuxDS4W1kPuWoLnQoLIuJFDyJN7cl1Gb01nIQqzOX-xcyjhGTuQ5srGC6NUQ3zNNwAdkOJh-IN3yQJPTTXmlQ_8zmkiUaQmSbqRpOWkjCPilx/s1600/tumblr_njddvlUDA11tv6vr4o1_500.png" height="200" width="180" /></a>Ma egy újabb book taget hoztunk a Kis Könyves Bloggerekkel, méghozzá egy elég aktuálisat az influenzajárvány közepette: a The Sick Book Taget. A bejegyzés végén a többi bloggerhez is találtok linket, és ha tetszett a tag, nyugodtan csináljátok meg ti is.<br />
<br /></div>
<a name='more'></a></div>
<b>1. Diabétesz – egy könyv, ami túl szirupos volt</b><br />
<div style="text-align: justify;">
Igyekszem kerülni az ilyeneket, de azért egy-egy néha mégis becsúszik, és ilyen volt talán a Füst és csont leánya. Nem hittem, hogy ennyire nagy szerepet fog kapni benne a szerelem, és nekem ez túl tömény volt, fujj.</div>
<div>
<br />
<b>2. Bárányhimlő – egy könyv, amit egyszer elolvastál, de soha többé nem veszed a kezedbe</b></div>
<div style="text-align: justify;">
Biztos van ilyen több is, de mondjuk válasszunk egy népszerűt: Majd újra lesz nyár... Csúnya, csúnya háború, szörnyűségek, stb.; nem mondom, hogy rossz volt ez a könyv, de nekem lapos volt, és az égvilágon semmilyen érzelmet nem mozgatott meg bennem. Egyszer átrágtam magam rajta, de második alkalom valószínűleg soha nem lesz.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<b>3. Influenza – egy könyv, ami fertőző akár egy vírus</b></div>
<div style="text-align: justify;">
A szürke. Mindenki beleolvas, akár szereti, akár nem.</div>
<div>
<br />
<b>4. PMS – egy könyv, amit rendszeres időközönként (havonta vagy évente) elolvasol</b></div>
<div style="text-align: justify;">
Ilyesmire nem nagyon van időm, de nagyon szeretném újraolvasni a Harry Pottert és A Gyűrűk Urát, na meg a The Bell Jart.</div>
<div>
<br />
<b>5. Álmatlanság – egy könyv, ami ébren tartott egész éjjel</b></div>
<div style="text-align: justify;">
Hmm... A legutóbbi ilyen talán a Csontszüret volt: egy délután kezdtem neki, és hajnalra be is fejeztem; képtelenség lerakni azt a könyvet.</div>
<div>
<br />
<b>6. Amnézia – egy felejthető könyv, ami nem hagyott nyomot benned</b></div>
<div style="text-align: justify;">
Ilyen nagyon sok van, nehéz egyet kiemelni közülük. Nem emlékszem például, hogy a Narnia vagy az Éhezők Viadala kötetek miről szólnak, de ugyanígy voltam sokáig A ragyogással, el kellett olvasnom újra, hogy képben legyek.</div>
<div>
<br />
<b>7. Asztma – egy könyv, amitől elállt a lélegzeted</b></div>
<div style="text-align: justify;">
Legutóbb a Partials-tól állt el a lélegzetem, mert igazán meglepett az író a sok-sok fordulattal, amelyekből egy nagyon izgalmas, <i>lélegzetelállító</i> történet bontakozott ki.</div>
<div>
<br />
<b>8. Alultápláltság – egy könyv, ami nem mozgatta meg a fantáziád</b></div>
<div style="text-align: justify;">
Az Éhezők Viadala könyvek? Nem tudom, rég volt már. Vagy akár az említett Majd újra lesz nyár... és a Füst és csont leánya, a Heart of Darkness, a Divergent sorozat.</div>
<div>
<br />
<b>9. Tengeri betegség – egy könyv, ami időn és téren át elragadott</b></div>
<div style="text-align: justify;">
Villámtolvaaj! Csak hogy ne valami abszolút mainstreamet említsek. Meg a Jane Eyre is ilyen volt, még ha nem is igazán az én stílusom az a műfaj,</div>
<!-- start InLinkz script -->
<script type="text/javascript">
document.write('<scr' + 'ipt type="text/javascript" src="//www.inlinkz.com/cs.php?id=493968&' + new Date().getTime() + '"><\/script>');
</script>
<!-- end InLinkz script -->rentsihttp://www.blogger.com/profile/13357238178465357027noreply@blogger.com3